Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)
Ferdinand Georg Waldmüller képek Magyarországon
ben. A csendélet tárgyai változatosak, de elrendezésük, a majdnem homogén, sötét háttér előtt még bátortalan. Ábrázolásuk egyenetlen; az osztrigák kocsonyás testét könnyed csúcsfények rezegtetik — mint a holland példákon — de a két félbevágott cipó, úgy mint a pástétom meg a papagáj, vagyis a fénytelen tárgyak, csak jellegtelen objektumok. Érett korszaka csendéleteinek állandó rekvizitumai, a biedermeier ezüstök, már itt is megjelennek. Budapesti magángyűjteményben található az az 1844-ben készült „Fiatal férfi mellképe" (52. kép), 27 melyet Grimschitz nem véletlenül közölt az életműkatalógusban egész oldalas reprodukción, bár hollétéről nem volt tudomása. 1911-ben Münchenben volt kiállítva, 28 ahol a Waldmüller életmű legjobbjai közt is kitűnt kvalitása. 29 Valóban megragadó a sötét háttér és a fekete ruha környezetében a feszes arcbőr életteli frissessége. Bajai gyűjtő tulajdona gróf Pálffy Lipótné portréja 30 1835-ből (53. kép), mely a művész ez időben festett arcképeinek jó átlagához tartozik. Az 56 éves hölgy egy kanapé piros párnáin ül. Világoszöld ruhát, fehér csipkefőkötőt meg vállkendőt visel, sötétzöld gyapjúsállal. A későbbi besötétedett, vastag lakkréteg csak sejtetni engedi az egykori élénk színeket. A megrendelő emelkedett szellemére utal a jobbjában tartott könyv. Figyelemre méltó aggastyán portrét őriznek tőle egy másik bajai magángyűjteményben (54. kép). 31 1847-ben biztos kézzel jellemezte az öregkori sajátosságokat, a besüppedt fogatlan szájat, a kopasz fejtető domborúságát, az ősz pofaszakáll selymes szálait. A sötét háttér és a fekete ruha itt is az arcra összpontosítja a figyelmet. Waldmüller tájkép, tudomásunk szerint csak egy található Magyarországon. A budapesti magángyűjteményben levő „Alpesi ház" (55. kép) 32 1836-ban készült, hátterében felismerhetők a Watzmann jellegzetes csúcsai. Ugyanannak a salzburgi utazásnak az emléke mint a „Ramsaui részlet Berchtesgadennél" c. festménye, 33 mellyel rokonságot is mutat. Hasonló a kiválasztott részlet: az erdős völgyben dombok emelkednek, ölükben félig eltakart ház, az előteret sziklarönkök határolják, a hátteret kopár ormok zárják. Mindkét tájat a világoskék ég alatt reggeli fény világítja, a hegylánc sötétebb kék, sárgászöld a lombkoronák napsütötte fele, az árnyékban levő erdős hegyoldalak megfestésénél főleg violát használt. A két kép színvilága valamiben azonban eltér és épp ez képünk jellegzetessége, az előtéri dombon az érett gabonatábla élénk sárga színe. 34 27 Grimschitz: i. m. 335., 636. sz. Olaj, vászon, 63x50 cm. Jelezve jobbra, lent: Waldmüller 1844. 28 Altwiener Malerei. Kaiser Franz Josef Jubiläums Ausstellung München. Kunstverein 1911. 288. sz. Ugyancsak 1911-ben ki volt állítva Rómában: Internationale Kunstausstellung österreichischer Pavilon N°l. 23 Kunst und Künstler IX. 1911. 8. 30 Olaj, fa, 37x30,5 cm, jelezve jobbra: Waldmüller 1835. Hátoldalán még múltszázadi írással: Gräfin Caroline Pálffy v. Erdőd. geb. Freyin Jöchlinge zu Jochenstein... Wurzbach, C. von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Osterreich. XXI. Wien, 1885. Stammtafel des Fürsten-und Grafenhauses Pálffy-Erdöd. Pálffy Leopold (1764—1825) felesége Karolina Freiin von Jöchlinger született 1779. ápr. 15-én. 31 Olaj, vászon, 68x53 cm. Jelzés a jobb vállnál: Waldmüller 1847. 32 Fa, olaj, 44,7x55,5 cm. Jelzés balra lent a sziklán: Waldmüller 1836. Bizományi Áruház Vállalat. 33 Grimschitz, i. m. 318., 466. sz. 34 A kézirat elkészülte után jelent meg a Dorotheum 627. (1980 márc.) aukciókatalógusában 138. sz. alatt Franz Steinfeld, sajnos datálatlan festménye, mely azonos nézőpontból készült. Még az évszak is azonos; itt is érik a gabona és a távolban,