Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)
Ferdinand Georg Waldmüller képek Magyarországon
Waldmüller már életében igen közkedvelt volt Magyarországon, 1857-ig rendszeresen kiállított Pesten. A Műegylet első, 1840-es kiállításán „Der Dachstein" c. ma már azonosíthatatlan képével és „Ein Perser" cíművel szerepelt. 35 Az utóbbi az életmű egyetlen keleti témájaként azonosítható. Grimschitz két lappangó példányáról tud, a nagyobb méretű 1839-ben készült, a kisebb másolat a következő évben. 3(i Mivel az egykori katalógus méreteket nem közöl, eldönthetetlen melyiket látta a pesti közönség és vásárolta meg az egylet, tagjai számára kisorsolásra 100 forintért. 37 Ugyanerre a célra 1842-ben a „Sz. Márk egyház belsejének egy része" c. festményét 38 (Grimschitz 595. vagy 596.) a következő esztendőben pedig „A sors sejditésé-t (Grimschitz 637.) vették meg, 300 forintért. 39 Az utóbbiról az egylet készítette tagjai számára Franz Stöber metszetét. 40 A sort az 1853-ben kiállított „Mária képet megtekintő leány" (Grimschitz 781. ?) megvételével zárták. 41 A sorshúzás ekkor hg. Esterházy Pálnak kedvezett, 42 de a képnek nincs nyoma a gyűjteményben. Röviden felsoroljuk a többi, életében Pesten kiállított művét. 1853: „öregségében elhagyott és vagyonától megfosztott asszony" (valószínűleg Grimschitz 710. korábbi megfogalmazása), „Alvó gyermek", „Anya gyermekeivel" mint magántulajdon. 1854: ,,A köszöntés" (igen sok példányban megfestett kép) „Dachstein" (ez idő tájt nem festett Salzburg környéki tájat, így valószínűleg egy korábbi képéről van szó). 1855: „Keresztelés után" (Grimschitz 783. ?) „Űj életre ébredés". 1857: „Képet megtekintő lányok", „Gyermeki vonzalom". Waldmüller életképei és portréi nagy hatással voltak a korabeli magyar piktúrára, de a jelen sorokhoz csak közvetlen tanítványainak megemlítése tartozik. Így Zichy Mihály, Szentmiklósy Hanély Antal, Orlai Petrich Soma, Haan Antal és Jakobey Károly akik érdekében 1847-ben beadvánnyal élt a pozsonyi országgyűléshez. Javasolta egy magyar művészeti akadémia megalapítását mégpedig saját — előző évben megjelentetett, a beadványhoz csatolt —, oktatási rendszere szerint. 43 Magyar tanítványainak sora a következő évtizedben Madarász Viktorral, Klimkovics Ferenccel és Benkert-Kertbeny Imrével zárult. 44 CIFKA BRIGITTA azonos helyeken hófoltok vannak. Mindkét festő számos azonos, apró részletben is ragaszkodott a valósághoz, pl.: a lombok, sőt gallyak formája, a ház oldalán a létra stb. Mindaz amiben eltérő a két kép, Waldmüllerről, mint jobb festőről vall. Így a szélesebb színskála és a kompozíció. — A háztól balra levő facsoporttól, Steinfeldnél festőileg is unalmasan kezelt lejtő indul, mely lehúzza a kén peyensúlyát. Waldmüller sziklarönköket festett az előtérbe (tehát nem ragaszkodik mégsem szolgaian a tényekhez) eltakarta a lejtőt és evvel nem csak egyensúlyt teremtett a kompozícióban, de a táj mélységét is növelte. 35 A Pesti Műegylet által 1840. évi Május hónapban kiállított művek' lajstroma. 155. és 156. sz. 36 Grimschitz: i. m. 325., 543. és 566. sz. 37 A pesti műegylet évkönyve 1853-ra szerkeszté Ritter Sándor. Pest 1854. 12. 38 A pesti műegylet évkönyve 1853-ra... i. m. 22. 39 A pesti műegylet évkönyve 1853-ra... i. m. 26. 46 i. m. 30. 41 i. m. 38. 42 i. m. 106. 43 Bíró, B.: Waldmüller beadványa a magyar országgyűléshez 1847-ben. Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve I. Budapest, 1951. 122. 44 Grimschitz, i. m. 79.
