Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)
Egy Késői kori múmiakoporsó restaurálása
A faalap mozgása következtében az eredeti illesztések mentén hosszirányú repedések, szétválások keletkeztek a festékrétegben, amely több helyen tasakosán levált az alatta levő vászonréteggel együtt. Ilyen volt az arcon az okkervörös festékréteg állapota is. A festékréteg végleges lepergését a stukkóalapra tapadt vászonréteg akadályozta meg. A faragott álszakáll az illesztésnél letört. A korábbi szakszerűtlen kiegészítések több helyen az eredeti festékréteget is eltakarták. A koporsó két felének fejtetőrészén levő hiányt durva zsákvászonnal egészítették ki, és a felületre fekete Nap-korongot festettek (3. kép). A környezetét is átfestették; így a csíkos paróka egy részét és a homlok feletti tolldíszes koszorút. Átfestések voltak a koporsótest repedései mentén, továbbá a fedél lábrészének középső, fehéralapozású függőleges feliratának a lábfejnél levő szakaszánál. Itt az írásjegyeket modern gipszréteg borította. A koporsó restaurálása többfajta anyagvizsgálatot tett szükségessé. A fa és a textilrészek anyagvizsgálata mikroszkopikus és kémiai, a festékanyagok vizsgálata kémiai módszerrel 3 történt. A koporsó faanyagának és facsapjának metszetéből mikrofelvétel alapján megállapítható volt, hogy lombos fajegyeket 4 viselnek. A metszetek vastag, erőteljes bélsugarakat mutatnak. Az edények elhelyezkedése alapján nem kizárt a szikomórfa (Ficus sicomorus), kivéve a facsapot, amely nem azonos a koporsóéval. 5 A textilanyag vizsgálatánál a szöveti felépítés mikroszkópiai képe kenderrostra utal. A festékvizsgálatok fő célja az eredeti és az átfestések megbízható megkülönböztetése volt. Az eredeti festékalap krétaalapozás (CaCOß) + kötőanyag. A festékek feltárása után a reagens vegyszerekkel az alábbi szervetlen eredetű festékek voltak kimutathatók: Az eredeti festékréteg anyaga: 6 elefántcsont fekete okkervörös Fe20;} egyiptomi kék CuO, (FeO) tart. + üveg cinóber HgS okker (ókori) Fe 2 0 3 H 2 0 A későbbi átfestések 7 a következő anyagok felhasználásával készültek: angol vörös Fe 2 0 3 + Fe (OH) SO4 fekete (tempera) krómsárga (PbCrO^ A földfestékeknél, illetőleg porfestékeknél mézgás kötőanyagot használtak. 3 S z a b ó, Z. : A szervetlen eredetű festékek azonosítása cseppelemzéssel. Múzeumi műtárgyvédelem 2. Budapest, 1975. 4 Egyértelmű összehasonlító anyagunk nem lévén, a keresztmetszet a Fa Atlasz alapján a Ficus elastica metszetéhez áll a legközelebb. A vizsgálatokat Szalay Zoltán a Múzeumi Restaurátor- és Módszertani Központ osztályvezetője végezte. 5 A facsapok másfajta anyagból történő elkészítéséről Id.: Lucas, A.: Ancient Egyptian Materials and Industries. London, 1962. 4 441, 23. jegyzet. ( ' Az eredeti festékréteg vizsgálatához mintavétel: a koporsó fedél fejrészéből (okkervörös, okkersárga, egyiptomi kék), lábrészéből (fekete, sárga). ' Az átfestések vizsgálatához mintavétel a koporsófedélről a fejtető, mell és lábrész tájékáról.