Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)
Onuris és Mehit bronzszobra
Szobrunk az eddig tárgyaltak alapján egyenlő valószínűséggel, sőt, talán egyszerre a következő tartalmakat közvetíthette: 1. Ez Onurisz, aki Hórusz, az Erőskarú, társnőjével Mehittel, aki a Hóruszszem, s akit harcban szerzett vissza. 2. Ez Onurisz, aki Hórusz, az Erőskarú, aki elpusztítja az ellenséget, társnőjével Mehittel, aki segíti őt a harcban. 27 3. Ez Onurisz, a vadász, aki a pusztába/idegenbe ment, és befogta a nőstényoroszlánt, Mehitet. Magával hozta, hogy osztozzanak itt a kultuszban. E legutolsó értelmezés teremti a legszervesebb kapcsolatot az azonos talapzaton álló két istenség között, mivel Mehitet közvetlenül Onurisz tevékenységének tárgyává teszi, szemben az előzőekkel, ahol az összefüggés áttételes. Az így kialakult képet tovább árnyalhatjuk, ha megvizsgáljuk az isten fejdíszét. A sólyomtollas koronát és az alátétet minden esetben rövid, fürtös frizurán helyezték el. 28 A négy toll a frontális síkban egymás mellett vagy az alátét peremén körben állhat. 2 " Előfordul, hogy egyéb jegyek alapján biztosan Onurisszal azonosítható szobrok kéttollas fejdíszt viselnek, ilyen a mi szobrunk is. 30 A fejdísz is mitikus kapcsolatokat sejtet: Hórusz kultuszképének kéttollas fejdíszét a körülötte kialakult harci istenkör tagjai is átvették. A valószínűleg megkettőződött két — tehát négy — toll 31 leggyakrabban Onurisz fején látható, de a szoros kapcsolat következtében a hóruszi kör más, a szem-mítosszal is összefüggésbe hozott istenei — elsősorban Montu 32 és Szopdu 33 — is viselhetik, 3,1 mint ahogy Onurisz is hordhat kettős tollkoronát. Harcos sólyom-jellegre utal az isten tollmintázatú ruhája is, ami eltekintve az uzekht-gallértól, három részből állhat. A kantáros fölsőrészt gyakran pikkelyszerű, apró tollakra emlékeztető díszítés fedi, 35 majd rövid kötény következik, ami alól a boka fölött végződő, hosszú-tollas mintájú alj nyúlik ki. A mi szobrunk csupán a harmadik, de legjellemzőbb darabot viseli. Egy jelvények és felirat nélkül magában álló oroszlánistennő kilétét lehetetlen pontosan megállapítani, mivel az oroszlánfej a leggyakoribb női testre illesztett állatfej, s mivel az ureuszos napkorongot az összes oroszlánistennő 27 vö. Junker, H. : i. m. 151. 28 A haj általában fedi a füleket. Kivétel: Wien 4541. (Roeder, G.: i. m. I. § 10/c.) 29 Roeder, G.: i. m. I. 17. 26. kép; II. 2. tábla/c. Roeder szerint (I. § 16) ez utóbbi az eredeti, a lapos fejdísz pedig ennek síkművészeti kifejezése, amely a körplasztikában is meghonosodott. 30 A négy, ill. két toll előtt megjelenhet még az ureusz-kígyó és/vagy a napkorong. Értelmezésre vár még Onurisz négy tollból és két kosszarvból álló fejdísze: Walters Art Gallery = Ltsz. 42.344. Kő. M = 2,7 cm. (Steindorff, G.: i. m. 531. sz.) 31 J u n k e r, H. : i. m. 53 skk, 66 felveti, hogy e megkettőződéshez esetleg a thiniszi nomosz kéttollas jelvényének felvétele vezetett, vö. még 29. jegyzet. 32 Roeder, G. : i. m. I. § 115, 104. kép. vö. Junker, H. : i. m. 32sk. Valószínű, hogy Onurisznak vendégkultusza volt Hermonthiszban. 33 Ábrázolásai alapján Szopdu áll a legközelebb Onuriszhoz. vö. Junker, H.: i. m. 47sk. Nem kizárt, hogy a Ny Carlsberg Glyptothèque = AEIN 1357 (M o g e n s e n, M.: i. m. a 170. XXXII. tábla) sz. darabja nem Onurisz-Sut, hanem Szopdut ábrázolja. 34 Maga az edfui Hórusz is. vö. Junker, H. : i. m. 53. 35 Ny Carlsberg Glyptothèque = AEIN 1685 (M o g e n s e n, M. : i. m. A 97. XXIII. tábla) sz. bronzszobrának még karjait is „pihetoll" fedi, rövid köténye hiányzik, deréktól tolldíszítésű aljat hord. Ritka, hogy nem az állatfej, hanem az öltözék utal ilyen egyértelműen thériomorf kapcsolatra, vö. Junker, H. : i. m. Onurisz kivételesen sólyom-formát is ölthet.
