Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)
Onuris és Mehit bronzszobra
fokban metszik egymást. A bal kéz tartása miatt a feltételezett lándzsa ráadásul éppen a bal combot döfné keresztül — akárcsak a mi szobrunkon —, vagy az isten mögé szúrna. 16 Tehát még a kifúrt öklökbe sem illeszthető lándzsa. Az ilyen esetekben a bal alkar vagy annak egy része comb-, csípő- vagy derékmagasságban a testhez ér. A „lándzsatartás" képességének előfeltétele viszont a testtől elválasztott bal kar. 17 Ismerünk ilyen Onurisz-szobrot is. 18 Vajon tarthatjuk-e a szúró tartásra képtelen Onuriszt — a mitológiai jelentés egyértelműségében bízva — „lándzsatartó" Onurisznak? Nem. Az 1. képen bemutatott Onurisz és Mehit csoport' 11 komoly kételyeket támaszt a „lándzsatartás" kizárólagosságával szemben. A csuklóját a miénkhez hasonlóan kifelé fordító Onurisz egy, kézfej fölé nem nyúló, hosszú, meghajlított tárgyat — kötelet — tart, mely testéhez tapad, s combján, lábszárán végigfutva bal sarkánál ér véget. Egy fajansz Onurisz-töredéken 20 a testhez érő bal alkar és kézfej, valamint a ruhához tapadó hajlított kötél látható. Daressy magában álló, két kézzel kötelet tartó Onurisz-szobrokat is közöl, 21 s az istent általában, mint „kötelet tartót" jellemzi. 22 Roeder is említ hasonló darabokat, a jelenséget azonban csupán a reliefeken keletkező, körplasztikai alkotásokra átvitt, jelentés nélküli torzulásként tartja számon. 2 '* Pedig a vadász felszereléséhez, s így az oroszlánra vadászó Onuriszéhoz a kötél is hozzátartozott, hiszen ő ezzel fogta be — és nem leszúrta — a nőstényoroszlánt, 24 hogy hazavigye, megszelídítse és isten-társává tegye. A „lándzsatartó" és „kötéltartó" mozdulat hasonlóságának következtében kialakult, esetleg technikai nehézségekkel 2 ' is elmélyített ikonográfiái bizonytalanság a kezében tartott szimbólum nélkül megjelenített Onurisz szobrait az egyiptomi kisplasztika igen beszédes alkotásaivá avatja. Az önmagában álló Onurisz lehet a harcos hős, és lehet a Távolit Hozó, — ez ugyanannak a tevékenységnek két aspektusa. 20 16 pl. Roeder, G.: Ägyptische Bronzenfiguren, II. 2. táblád—e; Steindorff, G.: i. m. 529. LXXXIII. tábla. 17 vö. 7—8. jegyzet; valamint pl. Roeder, G.: i. m. 72. tábla h; Steindorff, G.: i. m. 574. LXXXIX. tábla. E szobroknál sem hajszálpontos az - illeszkedés, de a talapzaton ábrázolt állat, ill. az egyértelmű mitikus tartalom bizonyságot ad: a szobor csak lándzsát tarthat. 18 pl. Mögen sen, M.: i. m. A 98. XXIII. tábla; A 97. XXIII. tábla hiányzó bal karjának testén nincsen nyoma. 111 Glyptothèque Ny Carlsberg = AEIN 1358. Bronz. M = 11,5 cm. A fotót Otto Koefoed— Petersen juttatta el osztályunknak. Ezúttal is hálás köszönetünket fejezzük ki neki ezért (vö. M o g e n s e n, M.: i. m. A 171. XXXII. tábla). 20 Walters Art Gallery = Ltsz. 48.1719. Világoszöld fajansz. M = 3,1 cm. (Steindorf f, G.: i. m. 532. sz. XLXXV. tábla). 21 i. m. 11. III. tábla (bronz), és 12. III. tábla (fajansz). 22 i. m. : 407. 2:5 Roeder, G.: Ägyptische Bronzen werke. § 9; u ő. : Ägyptische Bronzenfiguren. I. § 13 b; A kérdés tisztázatlanságára jellemző, hogy D a u m a s, Fr. (Les dieux de l'Egypte. Paris, 1977.) mintegy mindkét lehetőséget nyitva hagyva „lándzsatartó" istennek írja le Onuriszt (58), a 20. sz. illusztráción (46) viszont kötelet fog az istenalak. Nézetének pontosabb megismeréséig csak itt említem hogy Y o y o 11 e, J. (Lexikon der ägyptischen Kultur. Wiesbaden, 1960. 188) szerint Onurisz égből lenyúló kötelet tart. 24 Lexikon der Ägyptologie. I. Wiesbaden, 1972. col. 564sk; Bonnet, H.: i. m. 545; vö. Junker, H.: i. m. 19sk. 2r> A kar leválasztása a törzstől. 26 Bár a „lándzsatartás" és a „kötéltartás" a mítosz két tartományára utal nem valószínű, hogy megjelenítésük ideje elkülöníthető lenne.
