Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 54. (Budapest, 1980)

Bacchikus jelenetet ábrázoló bronzplakett

szerint délnémet munka a XVI. század második feléből. A berlini katalógus szerzője szerint németalföldi romanista munkája lehet a XVI. század végéről.

4 Brunswick (USA), Bowdoin College Museum of Art. Késői bronz öntvény, származáshely nélkül.

5 F a e n z a, egykori Guidi gyűjteményben. Bronz. Átm.: 132 mm. A római G. Sangiorgi-cég aukcióján szerepelt 1902-ben

6 G a z z a d a, Cagnola gyűjteményben két bronz példány. XVII. századi itáliai munkáknak tartva.

7 London, M. Hall gyűjtemény. Késői bronz öntvénynek tartva, ismeretlen helyről.

8 O p a v a (Troppau), Múzeum. Bronz. Ismeretlen helyről.

9 Paris, Bibliothèque Nationale, Cab. des Méd. Ólomból, késői példánynak tartva. Átfúrt. Ismeretlen helyről.

10 Santa Barbara (USA, California), S. Morgenroth gyűjtemény. Bronz. Átm.: 132 mm. XVII. századi olasz munkának tartva. Szerezve 1927—1939 között a firenzei Pini-cégtől.

11 Wien, Graphische Sammlung Albertina. Egy ismeretlen dél-németalföldi mester rajza a XVI. század végéről, azonos kompozícióval és ezért az egész sorozat mintaképének tekintett.

12 A berlini példánnyal kapcsolatban a katalógus szerzője kérdőjelesen felvetette a téma meghatározásánál Bacchus és Ariadne menyegzőjének lehetőségét, főként egy Joh. Rottenhammer-nek (1564—1625) tulajdonított rajz nyomán az 1600 körüli évekből. — München, Graphische Sammlung. Inv. Nr. 1089.

13 Ezen a rajzon azonban az ugyancsak gyermek Dionüszosz és az állítólagos Ariadne középen a főhelyen egymás mellett ülnek. A gyermek istenség Ariadnéhoz kerülése nem volt lehetetlen, hiszen Dionüszosz dajkái között a krétai királylány is említett.

1

'' A tárgyalt dombormű kompozíciójában azonban a nőalak a főhelytől félre tolódik, leple és a tympanon arra vallanak, hogy a Pompeji-beli „Villa dei Misteri" i. u. 60 körüli freskóin szereplő, hasonlóan tánchoz felkészült, 4 Pechstein, Kl.: Berlin Kunstgewerbemuseum. Staatl. Museen Preuss. Kulturbes. Bronzen und Plaketten. Berlin, 1968. Nr. és Fig. 267. •' Weber, I.: Deutsche, niederländische und französische Renaissance-Plaketten. München, 1975. I. 309—310. Nr. 714,2. Tafel Bd. kép a 196. táblán. B Faenza. Egykori Guidi-gyűjtemény aukciója. Róma. G. Sangiorgi cégnél. 1902. 49. Nr. 364. kép a 47. táblán. 7 Ciardi, R. P.: La raccolta Cagnola. Raccolta Pisana. 17. Pisa, 1965. 124—125. Nr. 219. kép a 266. oldalon. Két példány. 8 Weber, I.: i. m. 310. !) Weber, I.: i. m. 310. 10 Web er, I.: i. m. 310. "Middeldorf, U. — G o e t z, O.: Medals and Plaquettes from the S. Morgenroth Collection. Chicago Art Institut. 1944. XIII. és 48. Nr. 343. A budapesti plakettről itt közöljük, hogy legalább is a rendelkezésre álló reprodukciók alapján ítélve, minőségben a külföldiek közé úgy sorolható, hogy a berlini példánynál valamivel kopottabbnak látszik, de feltétlenül jobb, mint a Gazzadai Gagnola gyűjteményben levő, fényképen közölt darab. 12 Amsterdam Rijksmuseum Catalogus. . . a 3-ik jegyzetben i. m. 164. és Weber, L: i. m. 310. 13 Go er ing, M.: Bacchus címszó a RDK. I. Stuttgart, 1937. Sp. 1337—1339. 5. kép. 14 Kerényi, K. : Mythologie der Griechen. Die Götter und Menschengesschichten. Zürich, 1951. 263. — Kerényi, K.: Dionysos. Urbild des unzetstőrbaren Lebens. München—Wien, 1976. (Továbbiakban: Kerényi, K. 2.) 108., 332. Anm. 120.