Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 54. (Budapest, 1980)

Egy datálási kérdés: a gyapári (D'apalovce) „Mária gyermekkel" szobor készítésének ideje

illeti: az idézett cseh emlékeken Mária felsőtestének enyhe elhajlása sokkal jelentősebb, mint szobrunkon — a köpeny redővetésrendszere pedig teljesen eltérő formákat mutat.) Rövid bibliográfiai szemlénk végén meg kell említenünk a pozsonyi (Bratislava) kiállítás újabb vezetőjét,

0 ahol Vaculik, mostmár az 1976-os prágai (Uméni slovenské gotiky) kiállításrendezés eredményeként 1420 előttre, vagy körűire helyezi szobrunkat. Újabb véleményében a szobor „anakronizmusára" hívja fel a figyelmet, arra, hogy korábbi motívumokat ismétel mestere. A szobor származási helyeként Homonnát (Humenne) jelöli meg. Látható, hogy a származási hely felettébb bizonytalan, a szobor tér-idő koordinátájában mindkét adatot illetően megoszlanak a vélemények. Időmeghatározására tett kísérletünknél részletmotívumok tipológiájának vizsgálata lesz vezérlőnk. A köpenynek talajra hulló kötegmotívumát elsőként a következő középeurópai emlékeken látjuk megjelenni: Plzeh, Szt. Bartoloméj templom „Szép Madonnáján" — és a Slivice-i Szt. Péter szobron (Praha, Národní galerie). Ismert, hogy e két emlék datálására nézve, és a „Szép Madonnák" tipológiai sorában elfoglalt helyüket illetően is, a szakirodalomban eltérőek a vélemények —

7 de a pilzeni Madonnát illetően általában 1395—1405, a slivicei Szt. Pétert vizsgálva az 1385/1395—1400 a legvalószínűbb készítési időpont. E két szobor feltűnő kötegmotívumát a későbbiekben az alábbi variánsok követik: Jihlava, Szt. Jakab templom Szt. Katalinja,

8 a Wroclaw-i Szép Madonna (Warszawa, Múzeum Narodowe),

9 Wroclaw-i Szt. Katalin (Poznan, Múzeum Narodowe),

1() a kasseli múzeum Wetzlarból származó Madonnája,

11 a Maastricht-i Sterre der Zee-ben a Miasszonyunk templomában őrzött Mária,

12 a stuttgarti ö Slovenská národná galéria Gotické umenie Slovenska. Vezető 3. 7 Kutal, A.: Ceské gotické socharstvi 1350—1450. Praha, 1962. 86, 88. Ceské uméní gotické 1350—1420 red. Pesina, Praha, 1970. Plzeh-i Mária a Bartoloméj templomból n. 198, 28, 29 kép, 152: Az altenmarkti Madonna kompozíciójának folytatása. Datálása 1395 körül. Irodalom 1970-ig. Clasen, K. H.: Der Meister der Schönen Madonnen New York—

Berlin, 1974. 69—71. Szép Madonnák Mesterének kései munkája 1405 körül. Die Parler und der Schöne Stil 1350—1400. Europäische Kunst unter den Luxemburgern Köln, 1978 Bd. 2. Prag und Böhmen címszó H o m o 1 k a, J, ;-tól 675: Prágai Parler szobrászathoz köti a szobrot, a krumlovi Madonna Mestere legkorábbi művének tartja; véleményében J. Cadikra támaszkodik, aki egy 1384-es Ablassbrief-fel hozza kapcsolatba a plzeni szobrot. (J. Cadik: K datovani Plzenské Madonny sv. Minulosti západoceského kraje V. 228) A Slivice-i Szt. Péterhez: Kutal," A.: i. m. 88. Katalog, Praha, 1970 nr. 197. 31 kép, 152: Krumlovi Madonna Mesterének köre 1395 körül (Itt irodalom 1970-ig) Clasen, K. H.: i. m. 234. kép., Die Parler und der Schöne Stil i. m. 675 címszó Ho molk a-tól: Krumlovi Madonna Mesterének korai időszakához tartozik. 8 Kutal, A.: i. m. 1962 91—92. Katalog. Praha, 1970. Nr. 199. 30 kép, 153: Krumlovi Madonna Mestere, 1400 körül; C 1 a s e n, K. H. : i. m. 1974, 62—65. 37. ábra, A Szép Madonnák Mesterének kései műve, 1402 után. 9 Clasen, K. H.: i. m. 1974, 47—50. 24. ábra, 1395 körül. Die Parler und... Katalog, 1978. Bd. 2. címszó Anna Pankiewicz-től, 499: um 1400. 10 Clasen, K. H.: i. m. 1974, 52—54. Sziléziai munka a Szép Madonnák Mesterétől. 31. ábra; 1395 körül. Die Parler und... Katalog, 1978. Bd. 2. 503. címszó Anna Ziomecka-tól. Drapériamotívum és állómotívum rokon az iglaui Katalinnal, noha különböző műhelyből, de (ismeretlen) azonos prototípust követnek. 1400 körül. "Clasen, K. H.: i. m. 1974 80: Középrajnai Mester, XV. sz. eleje. 80. ábra. 12 Clasen, K. H. : i. m. 1974. 80, 96 A Szép Madonnák Mesterének kései követője 1420 körül. 81. ábra.