Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 54. (Budapest, 1980)
Egy datálási kérdés: a gyapári (D'apalovce) „Mária gyermekkel" szobor készítésének ideje
Landesmuseum Dornstadtból származó oltárhoz tartozó Mária, 13 és a Gdahsk-i Mária templom szobra. 1 ' 1 Ezeket, a tipológiában egyező szobrokat az irodalom általában már a XV. sz. első évtizedére helyezi. A középkori Magyarország emlékei közül pedig idézhetjük a kötegmotívum előfordulásához a kislomnici (Lomnická) Mária oltár főalakját és mellékszereplőit, a barkai (Bőrka) két gyönyörű szobrot, a szent jakabfalvi (Sväty Jakub) Férfiszentet és végül a podolini (Podolinec) Szt. Katalint. 15 Az is távolítja Máriánkat az 1400 körűire datált emlékektől, hogy a gyermek Jézus nem átlósan elhelyezett Mária előtt, hanem annak bal karján felegyenesedve ül (Megjegyzendő: ahogy Mária arcát átfaragták, úgy a Gyermeken is átalakítások fedezhetők fel). Szobrunkon a kétoldalt, mintegy keretként kialakított vékony szegély hangsúlytalan, összehasonlítva az „1400 körüli" szobrokkal, ez volumenében kicsinyre redukált, és nem tart kifelé a törzstől, ahogyan az organasíp-motívumok súlyosabb, tömött kötegeinél ez általános volt a Szép Madonnák sorozatában. Ilyen redukció csakis egy folyamat végén képzelhető el — amikor, feltehetően grafikai előképek nyomán készített szobrok már nem az első példányokat másolják, hanem a kétdimenziós mintalapok vagy mintakönyv-részletek nyomán szabadabban dolgozzák fel, variálják az előzményeket. Valóban: a gyapári szobor mintha egy megfáradt utócsengés, provinciálisabb visszhang lenne! A határozott, telt plasztikájú formaképzés itt mintegy feloldódik, a korábbi meghatározottabban faragott részletformák laposan szétterülnek. Ami az „1400 körüli" emlékeken pontosan képzett domborulat vagy mélyedés, most hullámzó felületté alakul: az egykori plasztikus, csőszerű erővonalak itt grafikusabb, folyondárszerű hullámmozgássá alakulnak át. A karon szétnyíló köpeny, mely árkot alakít, az emlékek távolabbi körében általában az 1420 körüli szobrokon figyelhető meg. A stuttgarti Landesmuseum már idézett Dornstadt-i Máriája 16 , a lübecki Mária templom ún. Darsow Madonnája, 17 valamint a nürnbergi Nagypiac egyik sarokházán egykor elhelyezett, a XV. sz. első évtizedére datált ún. Lobenhofer Mária 18 kívánkozik ide szobrunk e részletéhez analógiaként. Kis-lengyelországi példák között találtuk meg szobrunk legközelebbi analógiáit. A Bodzentyn-i Mária gyermekével (24. kép) 19 szobron a következő rokonvonások mutathatók ki: hajfonat és kendő aránya; a kendő mindkét Máriánál 13 Clasen, K. H.: i. m, 1974. 96: Szoros kapcsolatban a Sterre der Zee (Maastricht) Madonnával. Rajnamenti Szép Madonnák Mesterének egyik követője. 170. ábra. 14 C 1 a s e n, K. H. : A gdanski Szép Madonna Mestere 1410 után, 102—104.191. ábra. 15 A szobrok datálását lásd Radocsay, D.: i. m. 1967. Kislomnic: 43, 182; Barka: 44—45, 150 (1410—20); Szent jakabfalva 45, 213 (1410—20); Podolin: 45, 206 (1420—30). Itt a teljes irodalom 1967-ig. Szobrainkat ugyanő tárgyalta a Szép Madonnák és az 1400 körüli szobrászat perspektívájában: U. ö: Die Schönen Madonnen und die Plastik in Ungarn Zeitschrift des Deutschen Vereins für Kwissenschaft Bd. XXII. Jg. 1968. 49—60. 16 Baum, J. : Deutsche Bildwerke des 10. bis 18. Jahrhunderts. Stuttgart u. Berlin, 1917. 92—93. Abb. 40. 17 Clasen, K. H.: i. m. 1974, 97. Abb. 176, 177. 18 Josephi, W. : Die Werke Plastischer Kunst im Germanischen Nationalmuseum Nürnberg, 1910. 234. Nr. 123—124. old. Kép a 124. o. Erste Hälfte des 15. Jh. Itt korábbi irodalom. 19 Dut kie witz, J. E.: Malopolska rzezba sredniowieczna 1300—1450 Krakow, 1949. 118: 1420 körül. Itt irodalom 1949-ig. 223. old. 41. ábra.
