Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)
CIFKA BRIGITTA: Friedrich Gauermann festmények Magyarországon
der ein alter Bauer die Fliegen wehrt, ein Kind trinkt Milch neben der Bäuerin. Eine Kuh stehet, eine liegt und ein paar Schafe daneben; diese Gruppe ist von der Abendsonne beleuchtet. Ein Stier liegt im Schatten; man sieht einen Schimmel im Stall stehen, beim Stallfenster die Abendsonne durch. Vor dem Hause ein alter Baum, an dem Gerätschaften liegen, dabei ein Hund, links ein Schweinstall. Im Vordegrunde ziet sich stehendes Wasser, in dem sich der Himmel spiegelt. Weite Ferne mit Gebirgen, niederer Horizont. 3 Schuh lang, 2 Schuh 2 Zoll hoch. Auf Mahagoniholz" írja 1844 nyarán. 11 A pontos leíráson túl, egyezik az időpont, a méret és az anyag is. A Számadáskönyvben ritka az ilyen részletes emlékeztető, a művész hoszszan elidőzött e képének leírásánál, kedvét lelhette benne. Igaza is volt, életének egyik legsikerültebb alkotása. A megfogalmazás erőteljes, kitűnő az alkonyi fény, az alakok mozgalmasak, az összbenyomás mégis idillikusán csöndes. Zsúfoltság nélkül sorakoznak változatos élőlények és tárgyak: sárguló asztagok, rézedények, lerágott csontok, vadvirágok stb. virtuóz anyagszerűséggel. A képet a Számadáskönyv szerint (Johann) Beck műpártoló bécsi kereskedő 12 vette meg, majd miután gazdát cserélt, a művész az új tulajdonost is feljegyezte: 13 „Fürstin'Kinsky in Triest". A festmény későbbi sorsát L. T. Neumann bécsi műkereskedés múlt századi cédulája jelzi a hátoldalon. A cég egyébként már a festő életében forgalmazta műveit. Az ugyancsak múzeumunkban őrzött Alpesi jelenet c. 1 '' képen a figurális jelenet szokványosabb, széles távlatával viszont hangsúlyosabb szerephez jut a táj, lelátás nyílik a Wolfgang tóra és partján St. Gilgenre (148. kép). Nem szerepel a Számadáskönyvben, de vázlatát sikerült megtalálni 15 (149. kép) és rajta a feljegyzés „März 1847 — 2Schuch 9Zoll lang, 2Schuch 2 1 /2Zoll hoch" datálja a képet, a méret pedig igazolja az azonosságot. A rajz a végső megfogalmazás segítsége, ceruzával készített négyzetes hálózata is jól látható. A lendületesen kifutó vonalak helyett meg-meg szakadó, sűrűn hullámzó tollvonások jellemzik, a kevésbé árnyalt lavírozás a kontúrokhoz alkalmazkodik. A vázlat és az elkészült mű közti eltérés elenyésző; míg a rajzon a vadász mögött legelésző tehén áll, a festményen azonos testtartásban lovat láthatunk. A vázlat előterében két kecske fekszik, a képen végül egy maradt, de halvány elszíneződés mutatja, hogy a művész csak munka közben állt el eredeti szándékától. A napfény-árnyék elosztás is azonos a két alkotáson. A topográfiai hitelesség szempontjából említjük, hogy Gauermann a tavat és St. Gilgent már 1827-ben is lerajzolta 16 a kunyhó mellől, mely valóban ott állt, mint azt Friedrich Loos ugyanabban az évben, kissé magasabb pontról készült rajza 17 is mutatja. Budapesti magántulajdonban van az az erőteljes, kvalitásos, vászonra festett képe 18 (150. kép), melynek leírását a Számadáskönyv 1853-ban kelt 243. 11 F e u c h t m ü 11 e r: id. m. 186. 12 Frimmel, T.: Lexikon der Wiener Gemäldesammlungen. I. Wien, 1913. 99. 13 J. Beck a Számadáskönyv 166., 169. és 186. tétele alatt szereplő képeitől is megvált. F e u c h t m ü 11 e r, id. m. 185., 188. Ut Ltsz.: L. 7031. olaj, fa, 70x88 cm. jelezve balra lent „F. Gauermann". Letét. 15 Wien, Kupferstichkabinett der Akademie der bildenden Künste. Inv. Nr.: 7072. toll, kék lavírozás, 229x282 mm. 16 Wien, Kupferstichkabinett der Akademie der bildenden Künste. Ltsz.: 7007. ,T Mitteilungen der österreichischen Galerie. Nr: 56, 1968. rep: 36. Közli:'Baum, E.: Salzburger Landschaften von Friedrich Loos. w Olaj, vászon, 58x73 cm. jelezve jobbra lent „F. Gauermann", Bizományi Áruház Vállalat 45. képaukció. Budapest, 1978 május, Nr: 100.
