Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)

GERSZI TERÉZ: Pieter Bruegel hatása David Vinckboons és Gillis d'Hondecoeter művészetében

megállapította,

2

'

1 Vinckboons kezére vallanak. Már az Oud Hollandba írt cikkem egyik jegyzetében rámutattam, hogy a mannheimi képen az erdőrészlet szervetlenül hat, mintha más műből átvett motívum lenne.

25 Lehetséges, hogy a berlini rajzéval közös mintakép alapján készült. Winner is utalt a berlini rajzzal kapcsolatban arra, hogy az erdei nyiladék motívuma balra magaslatra vezető úttal Pieter Bruegel csak másolatokból ismert Erdei táj vadállatokkal című kompozíciójára emlékeztet, így a coninxlooi erdei ábrázolások mögött is Bruegel-i invenciót kell keresnünk.

2

'

1 Annak a kérdésnek az egyértelmű megválaszolása, hogy ti. a berlini rajz Coninxloo-ra vagy más kortárs mester alkotására vezethető-e vissza, a kutatás mai állása mellett nem lehetséges, mivel Coninxlootól, Jacob Saverytől és Jan Bruegheltől is ismeretesek hasonló ábrázolások, amelyek egyaránt bruegeli leleményen alapulnak. Nagyon valószínű, hogy a fiatal Vinckboons Pieter Bruegel óriási jelentőségű kezdeményezéseit az említett Cock rézkarc, az 1600 körül készült Bruegel utáni rajzmásolatok, továbbá a kortárs mesterek bruegeli invención alapuló művei révén jól ismerte és ezekhez kapcsolódva járult hozzá maga is az erdei tájképábrázolás kiteljesedéséhez. A berlini rajzhoz kapcsolódó három említett, 1601 és 1603 között készült erdei tájképe a végső soron bruegeli eredetre visszavezethető koncepció Conixlooval és Jan Brueghellel azonos színvonalú feldolgozását bizonyítja. A Bruegelhez fűződő szoros szálak feltételezését támasztja alá ezen tájképekelőterében a középtől kissé balra látható S alakban görbülő fa tükörképes átvétele is a Bruegel utáni Pagus Nemorosus című rézkarcról.

2

' A németalfödi tájképművészetben az erdei tájkép kialakulása azért volt nagyjelentőségű, mert a fejlődés a közelnézeti tájtípus irányába haladt. Ennek az új képtípusnak a kialakításában azok a mesterek játszottak fő szerepet, akik közvetlenül a bruegeli eredményekből indultak ki; Jan Brueghel, Paulus Bril, Lucas van Valckenborch és Jacob Savery. Gillis van Coninxloo frankenthali korszakában készült alkotásai nem mutatnak a fejlődés fő irányvonalába és nem tanúskodnak oly mértékben Pieter Bruegel hatásáról, mint említett kortársaiéi. Ö csak amsterdami évei alatt került erőteljesebben a nagy mester bűvkörébe, flamand emigráns festőkollégái — Jacob Savery, Hans Bol — továbbá Jan Brueghel műveinek hatására. Visszatérve a weimari rajzhoz, meg kell állapítanunk, hogy Vinckboons itt ugyancsak olyan tájtípust ábrázolt, amely Pieter és Jan Brueghel művészetével való kapcsolatokra utal. Nem véletlen, hogy a rajzot a hagyományos attribució alapján Jan Brueghel művének tartották. Alapszerkezetét tekintve — egyik oldalon a fák vertikális hangsúlyával, másikon a síkság nyugodt horizontjával — a más összefüggésben már idézett, H. Cock rézkarca révén népszerűvé vált Bruegel tájkompozícióra vezethető vissza (Prága, Narodni Galerie).

28 Valószínű azonban, hogy emellett Jan Brueghel müvei is inspirálhatták. A rajz közepén látható nagy fa a letört ággal olyan motívum, amely nagyon gyakran, ugyancsak kiemelt jelentőséggel szerepel Jan Brueghel művein is: korai, erdőbelsőt 24 Kloek, W. Th.: Beknopte Catalogus van de Nederlandse tekeningen in het Prentenkabinet van de Uffizi te Florence. Utrecht, 1975, 304. kat. sz. 25 G e r s z i, T. : i. m. 64. jegyzet. 26 Pieter Bruegel d. Ä. als Zeichner i. m. 148. kat. sz. 27 Bastelaer 16. 28 Lásd a 13. jegyzetet.