Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)

KAPOSY VERONIKA: Francia mesterek a neoklasszicizmus útján

nek lapjaira. A síró nőt ábrázoló rajz (59. kép)

28 előképe egy antik dombormű figurája lehetett. Legközelebbi példaként az egykor a Villa Albani gyűjteményében lévő „Mariée jeune" címen ismert domborművet említhetjük (60. kép) 29 Itt az arcát kendőjébe temető nő lábtartása ugyan eltérő, de a fejtartás, támaszkodó mozdulat, a hajfürtök és a ruharedők elrendezése majdnem teljesen egyező a rajzunkon láthatóval. Lapunk versoján fekete krétával készült rajzvázlat Adonis halálát ábrázolja (61. kép). Előképe egy XVII. századi kompozíció lehetett, melynek mesterét eddig nem találtuk. Legérdekesebb számunkra az a lap, mely „Kompozíció tanulmány" címen szerepelt leltárunkban.

30 Az ábrázolás tárgya: Achilles Patroclos holttestével (64. kép). Ez a téma éppen első itáliai tartózkodása idején foglalkoztatta Dávidot. Ebből az időből származnak az akadémiai tanulmányokként készült festményei: Patroclos (1774, Cherbourg) és Hector (1778, Montpellier, replikája a Louvreban).

31 Ugyancsak a homerosi mondakörből választott témát, mikor az antik frízek modorát utánzó rajzain Hector halálát (1780, Grenoble)

32 és temetését ábrázolta (1778, Sacramento).

33 Végül a Patroclos temetését említjük, melyet 1779-ben festett (Dublin, National Gallery of Ireland) és 1781-ben a Salonban állított ki.

34 A budapesti rajz készítésekor David kétségtelenül antik előképek alapján dolgozott, s a lap első pillantásra a Menelaost Patroclos holttestével ábrázoló firenzei szoborcsoportot juttatja eszünkbe (63. kép). A XVII. század második felében Rómában működő tudósok és művészek tanulmányának tárgya volt az un. „Pasquino" torzó, mely a Palazzo Braschi sarkán áll. A szobor számos római korból származó replikáját ismerik a kutatók,

35 ezek közül kettőt Cosimo Medici a XVII. században Firenzébe vitetett. Egyik példány a Loggia dei Lanzi híres reneszánsz szobrai között áll, a másik a Palazzo Pitti udvarán. A Loggia dei Lanzi erősen hiányos szoborcsoportját már 1640-ben Tacca és Salvetti egészítették ki. A XVIII. század második felében azonban a Rómában élő Anton Raphael Mengset (1728—1779), a német klasszicizmus kiváló képviselőjét, Winckelmann barátját, a bárok kiegészítésű firenzei mű újabb helyreállításának gondolata foglalkoztatta. A Vatikánban lévő töredékek alapján készült rekonstrukciós kísérlete emlékét az a gipszöntvény őrizte meg, mely később a 28 Ltsz. 1927—2012. Kréta, tus, 108x135 mm. Meiler Simon gyűjteménye. Kiállítva a Szépművészeti Múzeumban : Hoffmann, E. : Üj szerzemények. Budapest, 1931. 6. sz. ; H o f f m a n n, E. : Francia rajzok, Budapest, 1933. 80/a. sz. 29 Egyes vélemények szerint az Adonis követése közben megsebesült Venust ábrázolja e dombormű, mely 1816 óta a Louvre gyűjteményébe tartozik. C 1 a r a c, F. de: Musée de Sculpture antique et moderne... du Louvre. Tome II. Paris, 1841. 768— 769. Nr. 329. pl. 203. 30 Ltsz. 1927—2011. Kréta, tus, 123x102 mm. Meiler Simon gyűjteménye. Kiállítva a Szépművészeti Múzeumban: Hoffmann E.: Francia rajzok. Budapest, 1933. 80/b. sz. 31 H o 1 m a, K. : David, son evolution et son style. Paris, 1940. Planche IV, V. 32 S é r u 11 a z, A. — L a c a m b r e, J. — Vilain, J. : i. m. Nr. 14 (A. Sérullaz). 33 Rosenberg, P. : Twenty French Drawings in Sacramento. Master Drawings. 1970. Nr. 1. 36—37, No. 20, Plate 38, 39 a, b. 35 R o s e n b 1 u m, R. : David's „Funeral of Patroclus". The Burlington Magazine, 1973. September. 567—576, Fig. 2. 35 Schweitzer, B. : Die Menelaos-Patroklos Gruppe, Ein verlorenes Meisterwerk Hellenistischer Kunst. Die Antike, Bd. 14 (1938). 43—.