Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)

KAPOSY VERONIKA: Francia mesterek a neoklasszicizmus útján

drezdai szoborgyűjteménybe került.

36 A firenzei szobor 1030-ban megvalósult és Ricci által végrehajtott márvány kiegészítése tulajdonképpen a Mengs-i tervezeten alapul. Nyilván Mengs kiegészítési kísérletének idején merült fel a kérdés a szoborcsoport témáját illetően. A különféle propozíciók után (Hercules és Cacus, Nagy Sándor, Gladiátor jelenet, a Háború allegóriája) 1779-ben a neves olasz tudós Ennio Quirino Visconti adta meg a magyarázatot és az Ilias 17. éneke alapján Menelaost és Patroclost ismerte fel a szobor alakjaiban.

37 Mengs kiegészítési terveiről, az ikonográfiái vitákról az 1775 óta Rómában tartózkodó Dávidnak is tudomása lehetett, ő, aki a római emlékeket tanulmányozta és másolta, ismerte azokat a szobrászati elemeket, metszeteket és rajzokat, melyek a kiegészítés alapjául szolgáltak.

38 Ez annál is inkább valószínű, mert Mengs 1777-ben tért vissza Spanyolországból Rómába, ahol David megismerte őt, mert rajzolt „nel museo del cavalière Mengs" — idézi Hautecoeur.

39 Minden esetre a Szépművészeti Múzeum rajza tanúsítja, hogy ilyen antik elemekből komponálta David is Achilles és Patroclos alakját. Achilles ugyan fedetlen fejű, szakálltalan ifjú ellentétben Menelaos sisakos, szakállas figurájával. Felső teste szembe fordul, arca profilban látható, s ezáltal a „Pasquino" frontális nézetét idézi (62. kép). A kar- és lábtartás a firenzei szobrokét követi (63. kép), bár a lábak bizonytalan helyzete arra mutat, hogy a rajz nem szoborról készült. Valószínű, hogy idegen ábrázolás vagy rajzvázlat alapján kölcsönözte ezt a tartást.

40 A római torzón a térdre támasztott holttest töredékei látszanak csak. Ez lehetett oka annak, hogy Dávidnál más Patroclos elhelyezése, mint a firenzei szobrokon, bár a lehanyatló fej hasonló. A budapesti rajz érdekessége, hogy szerepe volt David nagyméretű festménye (94x218 cm), Patroclos temetésének megfestésekor is. A Dublin-i képet megelőző Honfleur-i (Musée Eugène Boudin) és a Louvrebeli vázlatok hátterében két figura figyelhető meg, amint egy holttestet emelnek fel a máglyára.

41 Mindkét esetben a derékban megtört testhelyzet megegyezik a budapesti Patrocloséval, a karok tartása szintén. A Dublin-i képen a háttér alakjai megváltoztak, de a ravatalon fekvő Patroclosnak kétségtelenül rajzunk volt az előzménye (65. kép). Megegyező a törékeny testalkat, lecsüngő fej, hegyes állú keskeny arc, lógó hosszú haj, s nem utolsó sorban a derékban megtört vonalú test elhelyezése. Achilles arcéle szintén azonos a lapunkon láthatóval. A fentiek tehát bizonyítják, hogy David még a Honfleur-i (1778) vázlatot megelőzően készítette rajzunkat, de egyes vonásait a kivitelezett festményen is felhasználta. 36 Schweitzer, B. : i. m. 46—47. 37 S c h w e i t z e r, B. : i. m. 47—48. 38 A Loggia dei Lanzi szoborcsoportjáról 1704-ben készült illusztrációt (M a f f e i, A.: Raccolta di statue antiche e moderne. Roma, 1704. pl. XLIL), vagy Gaetano Vascellini 1777-ben készült metszetét is ismerhette David. (Vascellini, G. : Statue e gruppi in bronzo e in marmo, che sono in Firenze alla vista del publico... Firenze, 1777. pl. 19.) A szobrot Reynolds is megcsodálta, mikor 1752-ben Firenzében járt, sőt tanítványa Giuseppe Marchi le is rajzolta. Mandowsky, E.: Two Menelaus and Patroclus. Replicas in Florence and Joshua Reynolds' Contribution. The Art Bulletin, 1946, June. 115—. Vascellini metszete Fig. 1., Marchi rajza Fig. 2. 39 Hautecoeur, L.: Louis David, 1954. 36. 40 Csak 1780-ban van adat arról, hogy David Firenzébe utazott. David, J. L. Jules: Le peintre Louis David. (1748—1825). Souvenirs et Documents inédits. Paris, 1880. 17. 41 Rosenblum, R.: i. m. Fig. 3, 4. — A Honfleur-i rajzról: Sérullaz, A. — L a c a m b r e, J. — V i 1 a i n, J. : i. m. Nr. 13 (A. Sérullaz).