Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)
HARASZTINÉ, TAKÁCS MARIANNA: Tischbein Odysseus-feje és a német antikvitás eszmény a 18—19. század fordulóján
nek már az apja is — aki ugyancsak festő — járt Rómában, először 1718/19-ben. Anton Raphaelre a klasszicista ízlés kialakításában jutott döntő szerep, nem kevesebb az érdeme azonban Winckelmann római beilleszkedése egyengetésében. 11 Olyan szerep ez, amilyent majd 1786-ban Tischbein tölt be Goethe mellett, aki római lakásán, a Corso-n adott otthont a fiatal költőnek. 12 Mint ahogy Goethe érdeklődése is már gyermekkorában, az atyai házban őrzött metszetek révén fordult Itália felé, 13 úgy Tischbein is már Hannoverben egy művészetrajongó kereskedő J. F. Winckelmann házának vendégei között talált rá az 1774-es évben az irodalom élvezetére, itt került Homeros is először a kezébe. És mint arról életírásából értesülünk, az olvasottak elbűvölték, már az első napon elkezdett Homeros után rajzolni. 14 Ez a rajongás, Homeros költészetének állandó jelenléte Tischbein szellemi életében, 1779-es első római útján csak erősödött. Hozzájárult ehhez az antik világ emlékeivel való megismerkedés, a szobrok, domborművek, vázák, épületmaradványok vizsgálata, melyekhez később ő vezette a szomjas vándorként Rómába érkező Goethe-t is. Tischbein 1779—80-ban a svájci Alexander Trippel (1744—1793) magán akadémiáját látogatta a Trinitá dei Monti-n (a tanulótársak közül Fügert, Grandjeant és Kobellt említeném meg), aki a görög művészet tökéletességére irányította a növendékek figyelmét. 15 Amikor Tischbein 1783-ban ismét Rómába ér már kész művész. Az egykori keresett berlini képmásfestő történeti kompozíciókon próbálja erejét. Otthon a nemzeti történelem, irodalom és mitológia területére kalandozik nagy 11 Winckelmann 1755 novemberében érkezett Rómába. Korábbi pártfogójához, Bünau grófhoz, kinek könyvtárát gondozta Nöthnitzben, 1756 januárjában írott levelében olvassuk: „...mein gutes Glück hat gewollt, dass ich mit den Chev. Mengs, ersten Hof=Maler Sr. Majest. in Polen, eine Bekanntschaft bekommen, und an demselben meinen bessten Freund in Rom gefunden, welcher mir unendlich viel Höflichkeit erzeiget." Egy másik alkalommal, a Mengshez intézett ajánlólevélről szólva azt írja, hogy a festő háza „ist meine Zuflucht". Vö. Winckelmanns Briefe an seine Freunde. Dresden, 1777. I. 26 és 57. 12 „Für mich ist es ein Glück dass Tischbein ein schönes Quartier hat, wo er mit noch einigen Mahlern lebt. Ich wohne bey ihm und bin in ihre eigene Haushaltung mit eingetreten." Goethes Briefe aus Italien an Frau von Stein, Herzog Carl August und Freunde in der Heimat. Herausgegeben von J. Vogel. Berlin, 1951. Rom d. 1. Nov. 1786 An der Freundes-Kreis in Weimar, 24. Ugyanezt írja november 7-én Frau von Steinnek is. U. a. 32. 13 Erről nemcsak az Italienische Reise-ben, de anyjához Rómából írott első levelében is tudósít: „Wie wohl mir's ist dass sich soviele Träume und Wünsche meines Lebens auflösen, dass ich nun die Gegenstände in der Natur sehe die ich von Jugend auf in Kupfer sah, und von denen ich den Vater so oft erzählen hörte, kann ich Ihnen nicht ausdrücken." U. a. 30. Goethe apja 1740-ben járt Rómában, a rekonstruált frankfurti Goethe házban lévő metszetek későbbiek, Goethe saját korát idézik. 14 Alles Neue und Schöne wurde gelesen. Hier kam mir der Homer zum ersten Mal in die Hände. Als ich diese göttlichen Gesänge vernahm, wurde ich wie bezaubert. Ich fing noch den nemlichen Tag an, einzelne Begebenheiten nach den Homer zu zeichnen; seit dem las ich ihn täglich und in kurzer Zeit wusste ich ihn auswendig. In Pyrmont machte ich G 1 e i m's Bekanntschaft. Er hatte seine grösste Freude daran, wenn ich ihm den Homer vorsagte." Tischbein, J. H. Wilhelm : Aus meinem Leben. Berlin, 1956. 15 „Die griechische Statuen mit allem Fleisse nachzeichnen, damit man das Ebenmass und die schöne Form lerne und dann nach der Natur und dem Leben componiere, — das sei der richtige Bildungsgang." Andresen, A. : Die deutschen Maler-Radierer des neunzehnten Jahrhunderts ... Leipzig, 1867. II. 12.
