Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)
HARASZTINÉ, TAKÁCS MARIANNA: Tischbein Odysseus-feje és a német antikvitás eszmény a 18—19. század fordulóján
örömmel. Tehette ezt annál is inkább, mivel David „Horatiusok esküje" bemutatásán 1784-^ben Róma apraja nagyja leírhatatlan lelkesedéssel ott tolongott és a kép és sikere antik témák ábrázolására ösztönözte. A valódi lökést azonban az 1787-es nápolyi utazás adta, melyet Goethe társaságában tett meg. 16 Különös játéka a sorsnak — és a korszellemnek — hogy ez az út a Farnese Hercules szállításával esett egybe, melynek Nápolyba vitelével a Hackert testvéreket bízta meg a nápolyi udvar. 17 Az útitársaság, de a szkéné sem elhanyagolható. A nápolyi öböl ölelésében kéklő tenger, a Vezúv, a lankás dombokon, szőlősorok között megbúvó villák és a palota, melynek fennséges lakói élénken érdeklődnek a művészet, műkincsek, műalkotások iránt és ahol az etikett nem oly merev, mint a hispán vagy a bécsi udvarban. 18 És hozzá a diplomáciai testület gyűjtő-rajongó művészet kedvelői, akik mozgékonyságban meg is előzik a hivatalos köröket, elsősorban ami a kisebb méretű műtárgyak megszerzését illeti. Sir William Hamilton, aki ekkor már 30 esztendeje él Nápolyban, a Hackertek és Tischbein pártfogója is. 19 Első — botrányokat kavart — vázagyűjteménye már Londonban volt és a fogadalmat, hogy nem fog újabbakat szerezni, nem tudta betartani. 20 Háza eszményi színtér az antik stúdiumokhoz. Amy Lyon — Emma Hart, a későbbi Lady Hamilton — Tischbein kedvelt modellje. Nemcsak az Ifigénia és Orestés, Andromache és Hector kompozícióihoz szolgált modellként de ő az egyik szereplője, etruszk vázával a kezében Tischbein nagy munkájának, melyet Hamilton vázaképeiről adott ki. 21 A lap a nolai ásatás jelenetét ábrázolja. Hamilton háza inkább művészi-bohém, mint Anglia követéhez megfelelően merev és etikettszerű. Hamilton, 22 mint Dánia követe Edmund Bourke gróf, 23 csak 16 U. a. 15—16. Az utazásról Goethe olaszországi leveleiben sokat ír. Vö.: az idézett (1907-es) kiadás 169—170, 182—183. 17 Tischbein: Aus meinem Leben, i. m. 287. Tischbein először Hackertnél lakott a Palazzo Franca villában, később lakást vett ki Sir William Hamilton palotája közelében, ahol, mint írja, a nap nagyobbik részét eltöltötte. A követben pártfogóra és jóbarátra talált. 18 A nápolyi környezetről, főként Tischbein önéletírása és később kiadott levelei alapján ld. Landsberger, F.: Wilhelm Tischbein. Leipzig, 1908. 111—117. Hamilton vázagyűjtési szenvedélyét és a nápolyi életet Tischbein egy története világítja meg, ahol leírja, hogy udvari gálaöltözékben, mellén kitüntetésekkel egy nagy kosár egyik fülét fogva jelent meg, melyben etruszk vázák voltak. A kosár másik füle egy rongyos lazzarone kezében volt. Aus meinem Leben, i. m. 356—357. 19 Goethe: Ph. Hackert. Biographische Skizze meisst nach dessen eigenen Aufsätzen entworfen. Tübingen, 1811. 26. 20 Vö.: Sörrensen, Dr. W.: Joh. Heinr. Wilhelm Tischbein/ sein Leben und seine Kunst. Berlin und Stuttgart, 1910. 89. A British Museumnak jutott gyűjteményt az angol parlament 8 400 fontért, már akkor is igen tekintélyes összegért vásárolta meg. A második gyűjtemény Tischbein szerint Hamiltonnak mintegy 30 000 tallérjába került. Vö. Alten, Fr. von. Aus Tischbein's Leben und Briefwechsel. Leipzig, 1872. 76. Tischbein levele Böttgerhez. 21 Recuieil des gravures ..." I. m. 22 Hamilton 1791-ben vette feleségül Emma Lyon-Hart-ot. Horace Walpole az eseményt így tudatja Miss Berry vei egy levelében: „Sir William has actually married his Gallery of Statues." Itt Emma színészi képességeire utal, melyek közismertek voltak. Vö. : Lady Hamilton in relation to the art of her time. London, The Arts Council of Great Britain. 1972. 39. 23 Bourke gróf, a nápolyi művészek másik nagy pártfogója 1798-ban vette el a sienai születésű Maria Assunta Leonida Butinit. A házassággal kapcsolatban Lady Holland megjegyzéséből értesülünk arról, hogy ezt a házasságot is több éves együttélés előzte meg. Tischbein nápolyi tartózkodása idején a hölgy még nem volt a felesége. Lady Holland 1803 novemberében írja Madridban: Mr. Bourke, the Danish
