Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)

BENKŐ ÉVA: Paul Sandby vízfestménye a Szépművészeti Múzeumban

12—13. század folyamán Pembroke palotagrófjai ezt bővítették ki és tették székhelyükké. Mint a palotagrófság székhelye és a legközelebbi kikötő Írország felé, a nyugati vidék legfontosabb erődített vára volt.

3 A vár Pembrokeshire-ban, South Wales-ben van. Paul Sandby 1773. június 25-én Sir Joseph Banks, Dr. Solander, Mr. Lightfoot és valószínűleg a Hon. Charles Greville társaságában dél-wales-i túrára indul, hogy megörökítse a vidék romantikus hangulatú történeti emlékeit. Pembroke-ba július 11-én érkeznek. Peter Hughes „Paul Sandby's Tour of Wales with Joseph Banks" című cikkében részletesen ismerteti a dél-wales-i utat és annak művészeti vonatkozásait.

4 Bár a túra elsősorban a botanikai szempontból érdekes partvidékre összpontosul, Sandby is számos, számára érdekes objektumot talál, melyekről a helyszínen és később emlékezet után is rajzokat, aquarelleket készít. Ezeknek a sorához kapcsolódik a mi vízfestményünk is. A hazai táj szeretete, a múlt iránti nosztalgia a 18. századi Anglia életérzésének egyik jellegzetes megnyilvánulása, mely többek közt ösztönzőleg hat a brit tájképfestészet fellendülésére. Számos, a hazai táj szépségeit, a nemzeti múlt emlékeit népszerűsítő illusztrált útikönyv, grafikai sorozat lát napvilágot ebben a korban. A múltba vágyódásnak ezt a hangulatát tolmácsolja a mi aquarellünk is. A Pembroke maior domusainak egykori hatalmát, régi dicsőségét szimbolizáló, a néző közeléből magasba emelkedő, s ezért monumentális hatást keltő pusztuló vár grandiózus tömegét emeli ki a parányi csónak az előtérben, a Milford Haven irányában a vizén lebegő, szinte játékszernek tűnő vitorlások, s a kép előterében a baloldalon látható, a kompozícióba harmonikusan belesimuló ember- és állatalakok. A természetes, levegős elrendezés, az egyenletes, kissé tompa nappali megvilágítás, a finom szürkés tónus alkotják a mű jellegzetes vonásait. A táj romantikus hangulatának megragadása, a részletek egyszerű, valószerű ábrázolása vízfestményünket egy valóságban létező hely felismerhető képévé avatják, azonban száraz, erősen részletező, főleg topográfi'kus hűségre törekvő korai vedutáival szemben Sandby itt genrefigurákkal élénkíti, élettel, telíti, érzelemmel gazdagítja az építészeti részleteket. Ecsetkezelése is lendületesebb, szabadabb, mint korábbi művein. A hagyományos aquarelltechnikát alkalmazza, melyen a papír fehérsége az alap, mely fényt ad az átlátszó színeknek. Vízfestményünk érett korszakának azok közé a művei közé sorolható, melyekben az importált itáliai és holland formuláktól felszabadult művész a hazai idióma egyszerű nyelvén beszél, Pembroke várát ábrázoló több rajza, illetve aquarellje szerepel a Royal Academy kiállításain; így 1775-ben a „Pembroke Castle" című vízfestmény,

5 1807ben a „Pembroke Castle, looking towards Milford Haven",

6 1808-ban „A View of Pembroke Castle and Town from the West",

7 s ugyanebben az évben a „Pem3 Encyclopaedia Britannica, 14. ed. Vol. 17. 458. 4 Hughes, P. : Paul Sandby's Tour of Wales with Joseph Banks. The Burlington Magazine, Vol. 117. 452—457. 5 Sandby, W. : Thomas and Paul Sandby Royal Academicians. Some Account of their Lives and Works. London, 1892. 208. 6 Sandby, W.: id. m. 211. 7 Sandby, W.: id. m. 212.