Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)
CZÉRE ANDREA: Jacopo Confortini néhány újonnan meghatározott rajza
gának az érseknek az arctípusával rokon. A hadisten arcélének megrajzolásánál ismét jellegzetes pentimentóval találkozunk, profilja éppenúgy kétszeresen megrajzolt, mint ahogy Ábrahám áldozatán Izsáké. Pallas Athéné arcéle és haj fürtjeinek dekoratív rajza a weimari Muzsikáló társaság című rajz 16 hegedülő alakjáéhoz hasonlít (43. kép), ugyanakkor rokon a kétalakos budapesti rajz Ceres mellett álló fiúéval, Ceresé pedig Dianáéval. A római rajzon Venus arctípusa a szem és szemöldök egymás fölötti rövid vonalkákkal kialakított formáival, melyek elmosódottság összbenyomását keltik, az egyenes orrvonalal, az orr végződésének ismét egymás fölött meghúzott vízszintes vonalkáival, a háromnegyed profilból ábrázolt arc tojásdad körvonalával nagyon emlékeztet az oxfordi Ashmolean Museumnak a Kánai menyegzőhöz készült tanulmányán látható arcra. 17 A testformák részleteinek összehasonlításához még egy érdekes adalék a kéz megrajzolása: az ülő Ceres kissé elnagyolt, majdnem párhuzamos vonalakkal elmosódottan jelzett bal keze azonos jellegű az alamizsnát osztó szenttől balra a háttérben álló nőalak jobb kezének megrajzolásával. A kéz rajzi megoldásával kapcsolatos másik apró jellegzetesség az ujjak cseppalakú, gyors felvázolása, mellyel a római rajzok egyikén Venus bal kezénél és a weimari rajz jobboldalán álló férfi jobb kezének megrajzolásánál találkozunk. Talán nem is szükséges további részletek összehasonlítása ahhoz, hogy bizonyítsuk, az eddig ismeretlen olasz művész alkotásaként számontartott kétalakos budapesti vázlat és a kérdőjelesen Bolognini műveiként őrzött római lapok Confortini művei. A római rajzokon Pallas Athéné, Diana és Mars alakja különösen kedvező fényben mutatja be Confortini művészetét. Az újonnan meghatározott mitológiai témájú rajzcsoport, mely rajzstílusát tekintve Confortini eddig ismert munkái közül a lendületes, kalligrafikus kontúrokkal készült kompozícióvázlatokhoz kapcsolódik — olyan művekhez, mint amilyen például az oxfordi Christ Church Jézus Simon házában c. rajza 18 — ezen a csoporton belül a művész új kvalitásaira vet fényt. Confortini természet utáni zsánerszerű rajzait, melyeket bibliai témájú kompozícióvázlatainak alakjaihoz készített, a Carracciákkal rokon firenzei törekvésekkel, Matteo Rosselli és követői műveivel szokták összevetni. 19 Érdekes azonban megfigyelni, hogy Confortini az említett firenzei mesterekkel szemben többet megőrzött a manierista törekvésekből, s ízlés és formavilágát nem a manierizmussal szembefordulva, a reneszánsz példákhoz visszanyúlva alakította ki, hanem valóságmegfigyelését a kecses, elegáns, nyújtott és mozgásgazdag manierista ideállal ötvözte. A körvonalak feloldása, egyéni vonal- és fénykezelése: a lendületes, rövid vonalakra bomló, s ezáltal festőién elmosódó és fényfoltokkal is fellazított formák legsikerültebb müvein, például a római rajzok egyikének Mars alakján, olyan kvalitásokról tanúskodnak, melyeket eddig ismert freskóművei nem közelítenek meg, s amelyek érthetővé teszik, hogy két római rajzával kapcsolatban korábban a jóval később működő Bolognini szerzőségének gondolata merült fel. CZÉRE ANDREA M a i s o n, K. E. : i. m. fig. 74. reprodukálva : T h i e m, Ch. — T h i e m, G. : i. m. 3. kép (p. 156.) B y a m S h a w, J. : i. m. Cat. Nr. 291, Pl. 177. T h i e m, Ch. — T h i e m, G. : i. m. p. 164.
