Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)

POGÁNY-BALÁS EDIT: Észrevételek Antonio Lafreri monte cavallói Dioskurosok metszetével kapcsolatban Andrea del Castagno Dávidjának antik forrásáról

rot a Niobida-paidagógosban (24. kép) határozta meg. Warburg megállapítását a szakirodalom napjainkig átvette, utalva egyúttal a gesztusnak

3 ugyancsak Warburg által megállapított jelentésváltozására. A festő az öreg alakot ifjúvá változtatta, s a gesztust firenzei módra kiegyensúlyozta. A kép részletes elemzése, a Niobida-paidagógos szobrok körülményeinek behatóbb figyelembevétele, Warburg későbbi kiegészítésének szem előtt tartása — hogy nem a firenzei Niobida-paidagógos lehetett a közvetlen előkép — az alapjában nagyonis helytálló eddigi felismerések bizonyos módosításához vezetnek. A győzelmes bibliai hős alacsony horizontú, sziklás tájból magasodik fel. A fehér felhők szaggatott rendje a kék égen, az ifjú szélfútta tunikája a mozgás effektusát érzékeltetik; a tájképi háttérből perspektivikus alulnézetben kiemelkedve, izoláltan, szoborszerű monumentalitással heroizálva áll a balját lendületesen felemelő, leengedett jobbjában fegyverét tartó mezítlábas ifjú alak. A környezetével nincs harmonikus egységben. Ügy emelkedik ki, mint ahogy Róma klasszikus romjai közül emelkedtek ki az oszlopmaradványok, a Saturnus templom oszlopai a Fórumon, s mint a monte cavallói Dioskurosok szobrai (21. kép) a Quirinálén

4 a quattrocento Rómában, amikor még nem voltak körülöttük a ma3 Go m brich, E. H.: Aby Warburg. An intellectual Biography. London, 1970. 247.; Moreno, P.: Il realismo nella pittura greca del IV. secolo A. C. Rivista dell' Istituto Nazionale d'

Archeológia e Storia dell'Arte. N. S. XIII—XIV. Roma, 1964—65. 95. ; S e 11 i s, S. : Immagini della meditazione, dell'incertezza e del pentimento nell'arte antica. Prospettiva. Rivista dell'arte antica e moderna. 1975. 2. sz. 16. 4 A monte cavallói Dioskurosok az egész középkoron át láthatók voltak Rómában a romok között, de nem a föld alatt, Constantinus termáinak közelében, v. ö.: Michaelis, A.: Monte Cavallo. Mitteilungen des deutschen Archäologischen Instituts. Römische Abteilung. 1898. 248—274.; Scher er, M.: The Marvels of Ancient Rome. New York, 1955.; Pogány-Balás, E.: On the Problems of an Antique Archetype of Mantegna's and Dürer's. Acta Históriáé Artium. XVII. Budapest, 1971. Fase. 1—2. 79.; Rajzokat készítettek a 15. sz. közepén: Pisanello, a bal oldali alak után, amelynek talapzatán „Opus Fidiae" felirat van, Milano, Ambrosiana, vol. 214, Inf. 10 v. Repr.: Degenhart, B. — Schmitt, A.: Gentile da Fabriano in Rom und die Anfänge des Antikenstudiums. Münchner Jahrbuch der Bildenden Kunst. 1960. 128, Abb. 81.; Fra Angelico: Bal oldali Dioskuros" a lóval, London, British Mus. Repr.: Degen h art, B. — Schmitt, A.: Corpus der italienischen Zeichnungen 1300— 1450. I. Berlin, 1968. Nr. 373, repr. 1—4. 308 Taf.; Francesco di Giorgio, bal oldali Dioskuros, Firenze, Uffizi 125 E v. Repr.: Berenson, B.: The Drawings of the Florentine Painters. II. London, 1903. 131, pl. X. „Alunno di Benozzo" Degenhart — Schmitt: i. m. attr. „Francesco di Giorgio" 128.; Az 1500-as évek elején Amico Aspertini londoni vázlatkönyvében mindkét Dioskurosról rajzot készített. Repr.: Böbe r, P h. P. : Drawings after the Antique by Amico Aspertini. (Studies of the Warburg Institute, v. 21.) London, 1957. 72, Fig. 92.; A szobrászatban a monte cavallói Dioskuros szobor előképi hatását látja Wilde Donatello firenzei Keresztrefeszítés reliefjének egyik harcos alakján: Wilde, J.: Mitteilungen des Kunsthistorischen Institues in Florenz IV. 1932. 58.; Festményen a gesztushoz és a ruhátlan emberi alak ábrázolásához szolgált előképül Masolino, Róma, San Clémente freskósorozatában a császárné lefejezése jelenet sgherrojához (Pogány-Balás E.: Michelangelo csatakartonja. Művészettörténeti Értesítő. 1975. 3. sz. 74. kép) és Masolino castiglione olonai baptisteriumi freskóján Keresztelő János lefejezése „sgherro" alaknál és a Keresztelés háttal álló ruhátlan alaknál : Pogány-Balás, E.: Problems on Mantegna's Destroyed Fresco in Rome, Representing the Baptism of Christ. Acta Históriáé Artium XVIII Budapest, 1972. Fasc. 1—2. Fig. 2. Itt az alak, mozgás, gesztus „invert" módon jelenik meg tartalmilag.