Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)
POGÁNY-BALÁS EDIT: Észrevételek Antonio Lafreri monte cavallói Dioskurosok metszetével kapcsolatban Andrea del Castagno Dávidjának antik forrásáról
gas épületek, ahogy az időszak Rómába látogató művészei láthatták. Nézetem szerint éppen ez a monumentális római szoborcsoport inspirálta Andrea del Castagno Dávidját is. A klasszikus antik szobor inspiráló hatása erre a festményre kétségtelen. Felvetődik a kérdés, hogy az eddigi mintaképnek tekintett antik szobor milyen mozdulatú volt eredetileg, és abban az időben, amikor a festőnek látnia kellett, és mikor vált ismertté a reneszánsz korában. Az u. n. Niobida-paidagógos 5 több változatban ismeretes a 16. század közepe óta. Az előképnek felhozott változat, jelenleg a firenzei Uffiziban, a római Medici gyűjteményből került át (24. kép), 1583-ban találták Rómában a Niobida-csoporttal. A 16. század közepe óta ismeretes a jelenleg a kopenhágai Ny Carlsberg gyűjtemény paidagógos alakja (26. kép) a vázlatkönyvek tanúsága szerint, de feltételezik már korábbi előkerülését. Lehettek már esetleg a 15. század közepén is ismert példányai ennek az antik szobornak, de konkrét jele ennek nem mutatkozik. Az ismert változatoknál — amelyek azonban a 15. században még nem voltak ismertek — a szobor feje és karjai hiányoztak, a Ny-Carlsbergi példány jelenleg is kiegészítés nélküli, így mutatja a Dosio 6 rajz (25. kép) is 1560—72-ből és a cambridge-i (27. kép) rajz is. A Medici-példány hasonló állapotát bizonyítja a Cavalleriis 7 metszet (és az Uffizi katalógus pontos leírása). A jelenleg az Uffiziben levő, a római Medici gyűjteményből származó. Niobida-paidagógost mutatják mintaképként Andrea del Castagno Dávid festmé5 Niobida szoborcsoport az Uffiziban, 1583-ban találták Rómában, a Medicigyűjteménnyel vitték Firenzébe. Mansueli, G.: Galleria degli Uffizi. Le Sculture. Part. I. Roma, 1958. 121. Nr. 82. Fig. 77: rámutat a paidagógosnál a restaurált részekre (karok, bal láb, fej utólagos hozzátétel) „l'incisione del Cavalleriis da la statua senza testa ne braccia."; Poulsen, Fr.: Catalogue of Ancient Sculpture in the Ny Carlsberg Glyptotek. Copenhagen, 1951. Nr. 472.: Paidagógos egy Niobida csoportból, márvány, a leírás feltünteti, hogy a fej, karok és néhány más részlet hiányzik. Rómában a Salviati családtól szerezték. Ez az a töredék, mely néhány reneszánsz vázlatkönyvben is le van rajzolva és a firenzei Niobe-csoport előtti időben találták meg — mutat rá a katalógus, és egyúttal arra is, hogy az antikvitásban a paidagógosok nem voltak a gyerekek nevelői hanem a tanulókat kisérő rabszolgák és majdnem mindig barbárok is. Plato Lyris-ében (223a) e paidagógosok tanítványaikat barbár „akcentusban" szólították ki. Amellett a fűzős, csúcsos csizmát csak rabszolgák viselték.; H ü b n e r, P. G. : Der Niobidenpaedagoge. Mitteilungenden des deutschen Archäologischen Instituts. Römische Abteilung. 1911. Abb. 16.; — A Soissons-i Niobida-paidagógos és ifjú csoportjáról, Louvre, Nr. 1339: Weber, H.: Zur Zeitbestimmung der Florentiner Niobide. Jahrbuch des Deutschen Archäologischen Instituts. Berlin, 1960. 127. Abb. 3.; R e i n a c h, S. : Répertoire de la Statuaire grecque et romaine. I. Paris, 1906. 316.; 6 Hülsen, Chr. : Das Skizzenbuch des Giovannantonio Dosio. im Staatlichen Kupferstichkabinett zu Berlin. Berlin, 1939. Nr. 132.: rámutat, hogy a Dosio rajz a Niobida paidagógosról nem a firenzei, hanem a Ny Carlsbergi példány után készült, mely a XVI. század elején a Ciampolini gyűjteményben volt.; — H ü b n e r, P. G.: i. m. 1911, 326 és H übn er, P. G.: Le Statue di Roma, Leipzig, 1912. 64. A Dosio rajzot, ugyanúgy, mint a Cambridge-i rajzot nem a firenzei, hanem a Ny Carlsbergben levő szobor utáninak tekinti. 7 G. B. Cavalleriis, Antiquarum Statuarum Urbis Romae 1594. T. 10. a Niobida paidagógost ábrázolja, a Medici-kertben Rómában, még a kiegészítés előtt. Mind e rajzok és metszetek mutatják, hogy amennyiben voltak is más, esetleg még ismert példányok akkoriban a Niobida paidagógosról, fej és karok nélkül voltak ismeretesek.
