Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)
URBACH ZSUZSA: Hendrick de Clerck egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban
kori a szőlő. 52 Angyalok tálon kínálják a gyümölcsöket a Pihenés jelenetében a XVI. század első felének számtalan emlékén. 53 A szőlőt Szt. József vagy a Kis Keresztelő Szt. János is kínálhatja. 5,1 A gyermek Jézus kezében van egy Goltzius utáni metszeten. 55 Marten de Vos Lukács-Madonnáján is hangsúlyozott motívum a szőlő. 50 Megjegyezzük, hogy még a XVI. századi humanista emblematikában is megőrizte középkori jelentését a szőlő. 57 A zene, illetve a kottából való éneklés képünkön nem csak általában a Szent Család glorifikációjának ismert motívuma, hanem a Pihenés egyik ikonográfiái eleme a XVI. századi festészetben. A motívum eredetét, a zenélés a pihenés jelenetében szöveghagyományát még nem kutatta fel a művészettörténeti ikonográfia, pedig Caravaggio költői szépségű Riposo-jának (1594/96 körül) szempontjából is megérné a fáradságot! Mâle utal csupán néhány forrásra, melyben szó esik a szent családot vigasztaló angyalokról. 58 A zenével való vigasztalás motívuma egyébként a Jób ikonográfiában már részletes feldolgozást kapott. A XVI.—XVII. századi olasz festészetben gyakori a Pihenés jelenetében a zenélő vagy éneklő angyalok szerepeltetése. 59 Clerck angyalainak kezében kottalap van, erről énekelnek figyelmesen. A szöveg nem olvasható rajta, és a kotta sem azonosítható, illetve nem is tényleges kottáról másolta a festő. 60 A késői, 1611-es nagy Szent Családon valószínűleg olvasható és azonosítható az ábrázolt kotta (103. kép). Az angyalok kezében tartott kottalap Marten de Vosnál is kedvelt motívum. 61 Az angyalkoncertek ábrázolásain az éneklés magasabbrendű és régebbi tradíciójú, mint a hangszer használata. 62 A Pihenés közben a Madonnát zenével dicsőítő vagy pihentető vagy szórakoztató angyalok témája a XVI. századi délnémetalföldi festészetben gyakori ábrázolás. Kottából éneklő angyalok csoportja, kara a kompozíció baloldalán 52 Schongauer Szent Családja (Bécs, Kunsthistorisches Museum) valójában Pihenés. Gerard David képe Washington: Fried länd er, M. J.: Early Netherlandish Painting, Leiden-Brüsszel, VI/B, Nr. 214, 217. kép. Metsys követője, New York: Friedländer: i. m. VII, 62. kép. 53 Az 1518-as Mester, New York, The Historical Society, Koch, R.: i. m. 89. kép. P. Coeck félalakos Szent Családjai a Pihenést ábrázolják valójában, Marli er: i. m. 219 kk. 54 Hemessen: Szent Család, Pommersfelden. Clerck Los Angelesi képe. 55 A Goltzius utáni metszeten Jézus tartja kezében a szőlőt, — Pihenés Meneküléskor. H o 11 s t e i n, VIII, 137. o. Nr. 479. 56 Faggin, G.: i. m. 254. kép. 57 Egy Plantin számára tervezett nyomdai emblémán is, Jaarboek van het Konink'lijk Musea voor Schoone Künsten, 1976. 38. o. A szőlő későbbi ikonológiai jelentéséről: Jongh, E. de: Grape Symbolism in Paintings of the 16th and 17 th centuries. Simiolus, VII, 1974. Nr. 4. 166—192. o. 58 M â 1 e, É.: Après Trente ... i. m. 358. o. 59 Csak néhány példa: Guercino követője, Szépművészeti Múzeum (Ltsz. 512). Puligo: Pihenés, Roma, Gal. Corsini. Freedberg, S. J.: Painting in the High Renaissance. Cambridge, 1961. 621. o. Saraceni: Pihenés, 1606. Frascati, Kamalduli remeteség. Ezen is kottából énekelnek az angyalok. 60 Megköszönöm Dobszay László, Rajeczky Benjámin, Ferenczi Ilona és Grabócz Márta segítségét, akik megpróbálták a kottát, illetve a dallamot azonosítani. Nem volt számomra hozzáférhető: Fi schar, P.: Music in Painting of the Low Countries in the 16th and the 17th Centuries, 1975. munkája. 61 Id. Johann Sadeler, Marten de Vos után: Mettercia. Nagler 62 és XX. 557. 62 On Angel Concerts in the 15th Century. A critical approach to realism and symbolism in sacred painting tanulmány, megjelent: Winter nit z, F. E. : Musical Instruments and their Symbolism in Western Art. London, 1967. kötetében.
