Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)
URBACH ZSUZSA: Hendrick de Clerck egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban
jelenik meg Barend van Orley egy követőjének a képén, és ez minden bizonynyal nem az első ábrázolása a motívumnak. 03 (109. kép) Orleynak a Metropolitan Museumban lévő képén is jelentős szerepet kap a motívum. 07 ' A XVI. század második felében is a korábbi képtémák archaikus ismétlése jelenik meg a bruggei származású, de Antwerpenben működő Marcellus Coffermans képein. Pihenés a meneküléskor képe (110. kép) bizonyítja a flamand tradícióban sokáig élő motívum népszerűségét. 05 Lazább kompozícióban, szélesen elterülő tájban a szent családot körülvevő zenélő angyalok Gossaert képein váltak népszerűvé. 00 Hatása még a XVI. századi portugál festészetben is megtalálható, Gregorio Lopez szép képén. 67 A Menekülés Egyiptomba ábrázolását már a XV. század második felében gyakran felváltotta a Pihenés jelenetének idilli, tájképes ábrázolása a flamand festészetben. 08 Itt vált önálló képtipussá, valamint a német festészetben. Itáliában inkább a Szent Család a tájban és a Sacra Conversazione vette át ezt a bibliai és apokrif elbeszélésből kivált jelentést. A Pihenés jelenetének a Menekülésből kivált és önálló képtipussá vált jelenségét eddig még nem vizsgálták meg. 69 Az bizonyosnak látszik, hogy a XVI. században igen sokszor a Pihenés helyettesíti, illetve képviseli magát a Menekülés jelenetét. Idilli fête champêtre és piknik lesz a Pihenésből. A flamand festészetben Memling megfogalmazásai nyomán terjedt el a pihenés ábrázolása. 70 Az ő nyomdokain haladva Gerard David, Isenbrant és Benson népszerűsítették a témát Bruggeben. 71 Joos van Cleve és Joachim Patinir művészetében nyert új megfogalmazása az antwerpeni tájképfestészet egyik legfontosabb képtípusa lett. A Patinir-féle „landschaftliches Erzählbild" témája éppen a Pihenés menekülés közben. 72 Éppen ezeken lehet lemérni, hogyan szakadt el az egyházi témát már csak ürügyként használó flamand festészet ko,i3 Friedländer, M. J.: i. m. VIII, Nr. 94, 94. kép, Worcester, Mass. Museum of Art. Három angyal kottából énekel. (;/ ' Fried länd er, M. J.: i. m. VIII, Nr. 124, 110. kép. 65 Egykor Párizs, Schloss-gyűjtemény, majd Charpentier, 1954. 26 x 19,5 cm. F aggin: i. m. 62. o. 138. kép; Laureyssens, W. : Eeen mystiek huwelijk van de Heilige Katharina van M. Coffermans. Musées Royaux des Beaux-Arts, Bulletin, 1964. 151 kk.; M i r i m o n d e, A. P.: La musique chez les peintres de la fin de l'ancienne école de Bruges. Jaarboek van het Koninklijk Museum voor Schone Künsten, Antwerpen, 1976. 25 skk. Coffermanns 1549-ben lett mester Antwerpenben és a 70-es évekig őrizte a XV. századi festészet tradícióját. Ez a képe is nyilvánvalóan korábbi képtípust ismétel meg. (jo Friedländer, M. J.: i. m. VIII, 2. kép Lisszaboni triptichon. li7 Bousquet, J.: La peinture maniériste. Paris, 1964.; Obras de arte do Museu Nacional de Arte Antiga. I, Pintura portugesa, Lisboa, 1956. 30. kép. 08 S mit s, C. M. J. H.: De iconografie van de nederlandsche primitieven. Amsterdam, 1933, 67 skk; Heimendahl, A.: Die Flucht nach Ägypten. Aschaffenburg, 1951, 26 skk. 6<J Lexikon der christlichen Ikonographie, Bd. II. 45, 47 igen sommás címszava mutatja, hogy a részletkutatások nincsenek elvégezve. Legújabban Schwartz, S.: The Iconography on the Rest on the Flight into Egypt. New York, 1975. egyetemi diszszertáció (nem volt számomra hozzáférhető). Koepplin, D. — Falk, T.: Lucas Cranach. Basel, 1974, nr. 56 és 375 az ikonográfiái típusok elhatárolhatatlanságáról. 70 Memling fa alatt ülő Máriával, Glasgow, Art Gallery, álló típus Párizs, magángyűjtemény. R e y n a u d, N. : Reconstitution d'un triptyque de Memling. La Revue du Louvre, 24. 1974, No. 2. 71 A típusról Hoff, U. — Da vi es, M.: The National Gallery of Victoria, Melbourne. Corpus Les primitifs flamands, Bruxelles, 1971, 8 kk. 72 Franz: i. m. 37.
