Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)

URBACH ZSUZSA: Hendrick de Clerck egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban

tinir-követő művére, melyen a pálmaágat letépő angyal apokrif motívuma jelenik meg/'

7 (108. kép) Képünkön nem a Patinir-i formában jelenik meg a legenda, mégis azonos ikonográfiái tradíció nyomára bukkanhatunk. Kétségtelen az is, hogy a pálmaágat és koszorút tartó angyal motívuma Clercknél Marten de Vos öröksége, akinek művein sok esetben nem jelentenek mást, mint a bibliai vagy mitológiai témák hagyományos triumfáló motívumait. A flamand romanizmusban a hazai tradíciójú repülő angyalok helyét elfoglalták az olasz reneszánsz profán puttói. A pálmaágon kívül a szőlőt kínáló angyal és az éneklő angyalok motívuma is a Pihenés ikonográfiájának eleme. Szőlőt, almát, cseresznyét vagy más friss gyümölcsöt kínálnak tálon a pihenő Szent Családnak. A XVI. században még minden gyümölcs továbbra is hordozza rejtett szimbolikus jelentését. A szőlő a legáltalánosabb Jézus szimbólum, Krisztus emberi természetének a jele. Másik értelme, az eukarisztia jele, Jézus vére, János evangéliuma „Ego sum vitis vera" (15.31) alapján/'

8 A szőlőtő és a szőlő különféle ikonográfiái típusokban nyert képi megfogalmazást, még a XVI. században is keletkeztek újak; például a bruggei Szent Vér-tisztelet körül kialakult egy ábrázolás, melyen a gyermek Jézus szőlőt présel egy kehelybe/'

9 Képünkön a szőlő nem kizárólag általános Jézus szimbólumként jelenik meg, hanem őrzi a Menekülés egy másik epizódjának az emlékét is. A legenda szerint az üldözőket nemcsak a gabonaföld hirtelen, csodálatos beérése vezette félre, hanem a szőlőé is. Ugyanis amikor az üldöző katonák megkérdezték a szüretelő parasztokat, hogy mikor látták a menekülőket, azok azt felelték: amikor a tőkéket ültették.

50 Nem tudni mikor vált ebből a legendából és a pálmafacsoda kontaminációjából a gyümölcsöt kínáló angyalok jelenete a Pihenés fontos elemévé, de a XV. század végén, XVI. század elején a Németalföldön már gyakori.

51 A szőlő ábrázolása a Pihenés jelenetében különösen az északi festészetben gyakori, feltehetően utalás is a cselekmény mediterrán helyszínére. Schongauer bécsi Pihenés festményén, Gerard David képein és Metsysnél gya" Landolt, E.: Legenden um die Flucht nach Ägypten. Sandoz Bulletin, Basel, Nr. 36, 1974. 33. o. Itt köszönöm meg szíves segítségét. A kép: Bázel, Kunstmuseum, Ltsz. 1355. fa, 37,5 x 51 cm. Katalógus 1957. 118. o. Patinir köre, 1500 körül. Koch, R.: Joachim Patinir. Princeton, 1968. Kat. Nr. 2, 91. kép, A Női Félalakok Mesterének tulajdonítva. Franz, H. G.: Niederländische Landschaftsmalerei im Zeitalter des Manierismus. Graz, 1969. Bd. I. 18 Ferguson, G.: Signs and Symbols in Christian Art. Reprint, 1975. 31. o. Bergström, I.: Disguised Symbolism in Madonna Pictures and Still Life. The Burlington Magazine, XCVII, 1955. 304. o. és másutt. Idézi Szent Ágostont: Jézus az ígéret Földjének szőlője ... vi Ward, A. E. : The Mystical Grapes. A Devotional Tapestry. The Bulletin of the Cleveland Museum of Art. 1975, január. 17 skk. 50 Landolt, E.: i. m. 28. o. Ez a motívum nincs meg az apokrif elbeszélésben, sokkal későbbi eredetű, az angol és a francia középkori költészetben jelent meg. W e n t z e 1, H.: Die Kornfeldlegende. Aachener Kunstblätter, 1965. H. 30 és más cikkeiben. 51 A Madonnát cseresznyével kínáló angyal motívuma is a XIV. századi nagy ikonográfiái változás centrumában létrejött ábrázolási típus. M e i s s, M.: French Painting in the Time of Jean de Berry. The Boucicaut Master. London, 1968. 52., 304. kép. Még Correggio budapesti Madonna del Latte képe is ezt a hagyományos ábrázolást mutatja. Vajon nem egy Pihenés ábrázolása ez valójában? A besötétedett tájképi háttér is emellett szól.