Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)
URBACH ZSUZSA: Hendrick de Clerck egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban
Zweig in seiner Hand haltend .. . Wisset ihr nicht, dass diese Palme, die ich ins Paradies habe tragen lassen, für alle Heiligen am Orte der Seligkeit bereitstehen wird, wie sie für uns am Orte der Einsamkeit bereitgestanden hat?". 3!) Amikor Jézus a pálmafának hálából azt az „előjogot" adja, hogy a győzelem és a szentek jelvénye legyen, természetesen egy sokkal ősibb, antik eredetű motívum, a győzelmi pálma toposa él tovább a kereszténységben/' 0 Ez az epizód ismert volt a középkorban, ábrázolásai gyakoriak/' 1 A Meneküléskor a Szent Család felett lebegő vagy útjukat kísérő angyalsereg szerepe az, hogy vezetik őket a pusztában, mutatják a rövidebb utat. De az angyal, amelyik egy ágat tép le a pálmafáról, ezt a második epizódot illusztrálja. Képünkön is a putto-angyal kezében pálmaág és babérkoszorú van, a victoria és a halál feletti diadal profán és egyházi jelvényei. A reneszánszban a babérkoszorú antik eredetű diadalmi jelvénye a Madonnát is megillette/' 2 A babérkoszorú a XVI. században átveheti a korona jelentését is a „Mária, mint az ég királynője" ábrázolásokon. Babérkoszorúval koronázza meg egy angyal Máriát Frans Floris egy képén is. 43 Képünkön azonban nem pálmafa alatt ülnek a szereplők, levele inkább a citromfáéhoz hasonlít. Nem volt kötelező erejű az ikonográfiái hagyományban a pálmafa ábrázolása. A Legenda aurea persidis-nek, őszibarackfának nevezi a csodás fát, más szövegekben, elsősorban az északeurópaiakban lehet fenyőfa, erdei fenyő, Angliában cseresznyefa, másutt narancsfa is/ 1 ' 1 A cseresznye még a XVI. században is fontos szimbolikus tartalmat őriz, Jézusra utal. Cseresznyefa alatt ül a pihenő szent család például egy Metsys (?) nyomán készült Crispin de Passe metszeten is/' 5 Északi festők semmi ellentmondást nem láttak abban, hogy a pusztában csodálatos módon gyümölcsöt adó fát mással helyettesítsék. Clercknél a legenda mégis hagyományos formában rögződhetett, mert a citromfa mellett pálmaágat tart kezében az angyal. Mâle többször hangsúlyozta, hogy az eltiltott apokrif legendák közül a tridentinum után éppen a Menekülés és a Pálmafacsoda élt tovább változatlan intenzitással, sőt ábrázolásai a XVI. század végén ismét divatba jöttek/' 0 A XVI. századi németalföldi festészetben a Pihenés téma Joachim Patinir megfogalmazásaiban vált népszerűvé. E. Landolt hívta fel a figyelmet egy Pa• 1<J Hennecke, E.: Neutestamentliche Apokryphen. Tübingen, 1959. I, 308. o. 40 Lexikon der christlichen Ikonographie, Bd. IV, 457; Claesen, M. : Le palmier, symbole d'Apollon. Bulletin de l'Institut historique belge de Rome, XIX, 83. o.; Wall er t, L: Die Palme im alten Ägypten. Berlin, 1962. 104., 138., o. befejező soraiban utal a Pseudo-Mátéban megőrzött legendára, a pálmafacsodára. 41 Szövegei: Evangelium de Nativitate Mariae et Infantia Salvatoris, cap. XX— XXL Vincent de Beauvais, Honorius d'Autun nyomán terjed el. Mâle, É. : L'art religieux du Xllle siècle en France. Reprint. Paris, 1958. II, 155. kk. 42 Csak egy példa: Marlier, G.: Pierre Coeck d'Alost. Bruxelles, 1966. fig. 179. Brugge, magángyűjtemény. « Frans Floris: A Szent Család Erzsébettel és a kis Keresztelő Szent Jánossal, fa, 134 x 116 cm. Hága, Rijksbureau, foto L. 17 739. 44 Horton, A. : The Child Jesus. London, 1975. 118 kk. 45 Helyesebben cseresznyét ad József a gyermek kezébe. És aligha lehet Metsys kompozíció! H o 11 s t e i n, XV, 138. o. Nr. 88. 46 Mâle, É.: L'art religieux après le concile de Trente. Paris, 1932. 257 kk; R é a u, L. : Iconographie de l'art chrétien. Paris, 1955. II, 2. 281. o. Johann König képe is ezt a pálmafa jelenetet ábrázolja. Esztergom, Keresztény Múzeum. C z o b o r, A. : Zwei unbekannte Bilder des Johann König. Pantheon, XVIII. 1960. A kép ikonográfiái érdekességéről nem tesz említést.