Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)

URBACH ZSUZSA: Hendrick de Clerck egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban

körülfont hajfonattal általános az első romanisták képein.­1 Clercknél azonban a hazai hagyománynál erősebben hatott az olasz mintakép, pontosabban a Raf­faello követőknél, Giulio Romanonál megjelenő Madonnatípus.-- A fénylő dra­périák megfestése nagyon közeláll Girolamo Sicciolante da Sermoneta művei­hez, akit Clerck olasz megfelelőjének lehet nevezni. Clerck Jézus-gyermekének típusa és erőteljesen elforduló mozdulata a raf­faelloi bambinók manierista átfogalmazása.­:! A németalföldi festészet kutatói az erőteljesen elforduló Jézus-gyermek mozdulatát általában Michelangelo bruggei szobrának hatásával szokták magyarázni, de ez a század második felé­ben már oly általános, hogy nem erre az egy előképre vezethető vissza. Gerszi Teréz hívta fel a figyelmemet arra, hogy képünkön a gyermek mozdulata és lábtartása Dürer Mária a cerkój'majommal rézmetszetére vezethető vissza. Va­lószínűleg ugyancsak Dürer nyomán ábrázolta Clerck a két éneklő angyalt is, különösen a bal oldali emlékeztet A Szent Család az angyalokkal című famet­szeten (1503 k.) lévő angyalra.-' 1 Dürer grafika ismerete Clercknél más művein is fellelhető. Clerck kövérkés, igen mozgékony, mosolygó, világos szőke hajú bambinoja a rubensi festészetben él tovább. Szent József valójában sematikus és archaikus típusa képünkön végső fo­kon a hazai hagyományokból származik, a Metsys és Hemessen művein látható típusokra emlékeztet. A század közepén Józsefet a Németalföldön az ótesta­mentumi vének vagy az antik filozófusportrék nyomán is ábrázolhatták.-"' Ké­pünk József alakja az 1590-es Nagy Szent Családon éppúgy megjelenik, mint Zsuzsanna történetének vénjei között Clerck amsterdami képén. 26 A Szent Család felett lebegő putto-angyal, kezében pálmaággal és koszo­rúval, Marten de Vos, Clerck mesterének művein jelenik meg számtalanszor. 27 A repkedő, babérkoszorút tartó puttók motívuma Raffaello Parnasszusának Marcantonio Raimondi metszetében megőrzött korábbi megfogalmazására men­nek vissza és e metszet hatására váltak oly népszerűvé. Vasari is leírja a fres­kón a meztelen cupidók sokaságát, holott azon nem láthatók. A Raimondi met­szeten a fától balra lévő, legfelső angyal például tükörképesen Clercknél is megtalálható. Terlinden még csak általában utalt Clerck repkedő angyalainak olasz eredetére. Raimondi metszeteinek felhasználását már Laureyssens is ki­mutatta a Keresztlevétel kompozíció elemzésénél. 28 Ha egészében eddig nem sikerült megtalálni képünk kompozíciójának olasz előképét, az egyes figurák elemzése alapján is egyértelmű, hogy a mester az 21 Csak néhány példa: A Női Félalakok Mestere: Madonna a gyermekkel, Bar­celona, Amattler-gyűjtemény; Jan Sanders van Hemessen: Szent Család, Pommers­felden. A típus általános Pieter Coeck van Aelst képein is. 22 Madonna délia Perla, Madrid, Prado. 23 Madonna della Tenda, München és Madonna di Foligno, Roma. Végső fokon Leonardo londoni kartonjára visszamenő mozdulat. M Hütt, W.: Albrecht Dürer. Das gesamte graphische Werk. München, 1971. 1713. és 1882. kép. 25 Például Frans Florisnál is. Floris után C. Cort: A Dialektika, 1565. Holl­s t e i n, V. 59, Nr. 226. Bilder nach Bildern, Katalógus, Münster, 1976. 46. o. 26 Amsterdam Rijksmuseum, fa, 172 x 196 cm, dátum nélkül. A falombok meg­festése ezen a képen hasonló a budapestihez. 27 Például Vos: Szent Lukács festi a Madonnát, Antwerpen, vagy A három teo­lógiai erény, Pommersfelden. K n i p p i n g, B. : De iconografie van het contrarefor­matie in de Nederlanden. Hilversum, 1931. I, 12. kép. 28 Laureyssens: Kruisaf neming... i. m. 261. o.

Next

/
Thumbnails
Contents