Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 50. (Budapest, 1978)

EMBER ILDIKÓ: Jacques Foucquier tájképe a Szépművészeti Múzeumban

nagyvonalú, mondhatni természethű felfogása mellett egyes részletek dekoratívan stilizáltak mindkét képen. A korában oly nagyra becsült Jacques Foucquier csupán töredékében fennmaradt életművét Wolfgand Stechow kutatásai emelték ki az érdemtelen feledés hományából.

5 Festői stílusát elemezve rámutat, hogy fejlődése a momperi panoráma-tájaktól a Coninxloo és Bril féle erdőábrázolás fokozatán át a francia klasszikus tájképig ívelt, s ez a nagy változás nála nem csupán szimptomatikus, hanem éppen ő volt az a művész, aki végig vitte ezt a fejlődési vonalat.

6 A festő különböző korszakaiból származó rajzainak feldolgozásával a szerző meggyőzően bizonyítja ezt, és szemlélteti a stílusfejlődés minden fokozatát.

7 A XVII—XVIII. századi műértők, akik még látták Foucquier képeit, pontosan leírták festésmódját, és soraikból kitűnik, hogy mit értékeltek benne legtöbbre. A. Félibien

8 Jan Brueghel tanítványának és kitűnő tájképfestőnek mondja, s képei természethűségét dicséri. R. de Piles a legnagyobbnak nevezi, szerinte mestere Momper volt, de felfogásban képeit egyenesen Tiziano tájképeivel hasonlítja össze.

9 A híres Crozat-gyűjtemény katalógusa,

10 melyben Foucquier több festménye és rajza szerepelt, így ír: ,,les dégradations et les différents plans y sont merveilleusement bien observées avec une vérité qu'on ne voit presque jamais dans les dessins des autres paysagistes". Ugyanakkor megjegyzi, hogy a lombozat kezelése kissé mesterkélt. A későbbi művészettörténeti írások inkább már a hagyományokra támaszkodva jellemzik Foucquier művészetét. Ch. Blanc szerint: ,

transition entre Brueghel et Poussin, entre Paul Bril et Claude".

11 P. J. Mariette

1- ismét erdei tájainak csodálatos frisseségéért és természethű festéséért lelkesedik Foucquiernál, s különösen rajzait dicséri. Képeivel kapcsolatban azonban ő is utal bizonyos kettősségre: ,,11 faut avouer pourtant que s'il a fait d'excellents tableaux où le bon goût de couleur et l'intelligence des lumières sont poussés à un haut degré, il en peint d'autres où un même verd domine trop, et que s'il a eu une bonne manière de toucher les arbres, les touffes en sont aussi quelquefois découpées avec sécheresse." E. Fétis, aki összefoglalja mindazt, amit a XIX. század 5 Stechow, W.: Jacques Foucquier. Az 1930. évi bruxelles-i nemzetközi művészettörténeti kongresszuson elhangzott előadása kibővítve megjelent: De Kunst der Nederlanden. 8. 1931. febr. 297—303. — U. ő. : Drawings and Etchings by Jacques Foucquier. Gazette des Beaux-Arts, 1948. 419—434. G I. m. 1931.: 303. 7 A budapesti kép meghatározása szempontjából a festő érett stílusát képviselő rajzok fontosak, mivel ebből a korszakból festmények alig maradtak fenn. Ld. a párizsi Louvre-ban, az oxfordi Ashmolean Museumban, a bécsi Albertinában levő rajzokat. Stechow, W.: i. m. 1948. 5. 6. 11. és 13. kép. 8 Félibien, A.: Entretiens sur les vies et sur les ouvrages des plus excellents peintres anciens et modernes. London, 1705. IV. 28—29. 329. (Első kiadás: Párizs, 1666—1688.) 3 Piles, R. de: Abrégé de la vie des peintres... Párizs, 1699. 414—415. — A tizianói párhuzam is érthető egy klasszikus tája alapján, melyet Stechow reprodukál. (I. m. 1948. 3. kép.) 10 Description Sommaire des Dessins ... du Cabinet de Feu M. Crozat. Párizs, 1744. Idézi: Fétis, E.

: Artistes belges à l'Étranger. Bulletin de l'Académie Royale. Bruxelles, XXII. 1856. 580—596. 11 Blanc, Ch.: Histoire des Peintres de Toutes les Écoles, École flamande. Párizs, 1868. 12 Mariette, P. J.

: Abecedario II. 255—259. Archives de l'art français. I

—VI. Párizs 1851—1860. — A rajzokra vonatkozó véleményét Stechow (i. m. 424—425.) idézi.