Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)

KAPOSY VERONIKA: André Le Brun rajzai a Szépművészeti Múzeumban

akadémiai rajzokra emlékeztet. A pápa uszályhordozójának fejét ábrázolja

13 Alessandro Algardi „I. Leó pápa visszatérésre bírja Attilát" című domborműveről (126. kép), mely a római Szent Péter bazilikában áll. Algardi szobraival nemcsak Rómában aratott nagy elismerést, de néhány műve Franciaországba is eljutott, s neve oly ismert volt ott, hogy Mazarin bíboros is hívta Párizsba. Ily módon természetes, hogy a XVIII. századi francia művész, a római akadémia egykori ösztöndíjasa alaposan tanulmányozta ezt a híres reliefet, emlynek részletét mint iskolapéldául szolgáló szobrászi alkotást másolta le. Rajzunknak úgyszólván párdarabja a varsói Egyetemi-könyvtár szintén nagyméretű vörös krétával készült Poseidon feje, melynek előképe a vatikáni múzeumban található.

1

'

1 Jellegzetesen barokk kompozíció másolata harmadik vörös kréta rajzunk, a „Bűnbánó Magdolna" (127. kép).'

3 A szent elragadtatásának ábrázolása az itáliai vallásos tárgyú művészet egyik kedvelt témája volt. A rajz technikai megoldása, az energikusan meghúzott párhuzamosan haladó krétavonások, a felület domborulatait érzékeltető helyenként megtörő vonalak, az erősebben húzott kontúrok, vagy a sötét vörös kréta foltok alkalmazása Le Brun rajzstílusának sajátosságai. A rajzok másik csoportját Le Brun tollrajzai képezik. Ezek közé tartozik a Delhaes-hagyatékból származó lap, mely mint Jean Barbault (1705 körül— 1766) műve szerepelt gyűjteményünkben. A téma meghatározatlan volta miatt „Kompozíció részlete"

11

' címen került leltárunkba (128. kép). A barna biszter alkalmazása, mely lavírozásnál hígítva sárgás árnyalatú, Le Brun tollrajzaira jellemző. A klasszicizáló alakok ugyancsak rokonságot mutatnak szobrászi felfogásban komponált figuráival. A néhány tollvonással megrajzolt arcélek, mereven lehulló ruhaerdők, a köpeny szegélyének gyors mozdulattal odavetett, lefelé futó hullámvonalakkal jelzett bősége nemcsak Le Brun szerzőségéről tanúskodnak,

17 de egy antik dombormű előkép voltát is feltételezik. Az alakok beállítása, a lehunyt szemmel fekvő halott ifjú a Meleagros történetét előadó szarkofágreliefeket juttatják eszünkbe. A Meleagros siratását ábrázoló vatikáni szarkofágon

18 egy ifjú áll a halott fejénél. Az alakok elrendezése azonban a rajzon a relieffel ellentétes oldalról, tükörképben látható. Meleagros törzsét és karját lepel takarja, míg a vatikáni szarkofágon jobb karja lecsüng az ágyról. A rajzhoz hasonlóan látjuk a Louvre szarkofágján,

111 mely 1807-ben került Párizsba, s annak előtte a római Villa Borghese-ben őrizték. Fentiek alapján feltételezhető, hogy Le Brun a szarkofágokról a helyszínen csak kis vázlatot 13 Ltsz. 2955, 559 x 427 mm. Hoffmann, E.: I. m. 38. sz. A hátlapon Le Brun saját kezű írásával: „Le Porte queu du Pape dans un bas relief fait par l'Algarde dessiné par André Le Brun sculpteur". A vízjel megegyezik az előző lapéval és a varsói Poseidon-fejet ábrázoló rajzéval. Sawicka, S.: I. m. 93, II. 43 b. v

' L i p p o 1 d, G. : Die Sculpturen des Vaticanischen Museums. III. Berlin—

Leipzig, 1936. Taf. 39. 15 Ltsz. 2956, 571 x 431 mm. Delhaes-gyűjtemény. Vízjel mint Sawicka, S.: I. m. II. 43/a. 1(3 Ltsz. 2919, 193 x 140 mm. Delhaes-gyüjtemény. A hátlapon halvány ceruzaírás: „A. Le Brun". A lap passepartout-ján 1969-ben J. Thuillier prof. írásával: „plutőt André Le Brun. Thuillier". 17 A profilban látható fej és a ruharedők megrajzolásában „Oltár előtt álló nő"-t ábrázoló rajza, az ecsetkezelés és lavírozás technikáját tekintve. „Mellszoborral a kezében szaladó férfi" című a leningrádi Eremitage-ban levő lapjai legközelebbi analógiái. Dobroklonsky, M. V.: I. Plate 38 a, b. Is Robert, C. : Die Antiken Sarkophag-Reliefs. III. Berlin. 1904. 336, Nr. 276. Pl. XC. ,!) Rober t, C. : I. m. 337. Nr. 277. Pl. XCI.