Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)

CZÉRE ANDREA: Niccolo Bambini rajzvázlata a budapesti gyűjteményben

meggyőződhetünk, noha a kép eltérő formátumú és nem követi minden részletében hűen a vázlatot. A rajz bensőségesebb, esetlegesebb jellegével szemben a végleges megoldás ünnepélyesebbnek, klasszicizálóbbnak tűnik: ez a változás mind az egyes részletekben, mind a rajz oldott jellegével szemben a festésmód keményebb, simább összhatásában érezhető. A festményen Sebastiano Ricci hatása a római Maratta körével keveredik. A rajzon a Riccire emlékeztető vonások mellett, amelyek főként a lavírozás módjában és a szaggatott körvonalakban mutatkoznak meg,

5 a korábbi velencei tradíció, elsősorban Bambini első mestere, Sebastiano Mazzoni és későbbi példaképe, Pietro Liberi hatása jut érvényre, különösen az alakok típusaiban, testarányaiban.

0 A kompozíció — s ez a rajzon még fokozottabban érezhető, mint a festményen — Bambini bolognai orientációjáról tanúskodik. Szt. Teréz áldozásának megkomponálása Agostino Caracci

7 és Domenichino

8 Szt. Jeromos utolsó áldozását ábrázoló festményeit (120. és 121. kép) juttatja eszünkbe. Bambinire a festmény kivitelezésénél Sebastiano Ricci Szt. Lucia utolsó áldozását, megjelenítő képe (122. kép)

!l is hatással volt, mely szintén az említett bolognai művészek nyomdokait követte.

10 Noha Bambini bizonyára járt Bolognában

11 és látta Agostino Carracci képét a San Gerolamo della Certosa-ban, hatása a Szt, Teréz áldozásának megfestésénél inkább Domenichino közvetítésével érvényesülhetett. Az áldoztató pap két oldalán a gyertyát tartó alakok motívumát, amelyet Domenichino képén keresztül nem ismerhetett, mivel ő nem vette át Carraccitól, valószínűleg Ricci közvetítésével építette kompozíciójába. Domenichino képét azonban saját közvetlen élménye alapján használhatta fel, ezt a rajz egyértelműen bizonyítja. Római tartózkodása alkalmával, melyet már Zanetti is említ,

12 módja lehetett tanulmányozni a képet a San Girolamo della Carità-ban, ahol a festmény 1614-es leleplezése óta nagy hírre tett szert, s amelyet a Seicento-ban Róma egyik legszebb képeként tar5 lásd a Szt. Ferenc feltámaszt egy gyermeket című Ricci-rajzot: Zampetti, P.: Dal Ricci al Tiepolo. I pittori di figura del Settecento a Venezia. Catalogo della mostra. Venezia, 1969. No. 24, p. 50. 6 v. ö. a korábban Pietro Liberinek, majd Sebastiano Mazzoninak tulajdonított Caritas pasztellel, Párizs, Louvre. Reprodukálva I v a n o f f, N.: Sebastiano Mazzoni. Saggi e memorie di storia dell'arte. 2. 1958—59. 217. A főalak arctípusa megegyezik Bambini rajzán a háttéri gyertyatartó alakéval. 7 Bologna, Pinacoteca Nazionale. 8 Róma, Pinacoteca Vaticana. 9 Parma, Chiesa di Santa Lucia, főoltár. 10 Sebastiano Ricci és Niccoló Bambini korai művészetének összefüggéseire vonatkozóan lásd Martini, E. : La Pittura Veneziana del Settecento. Venezia, 1964. 140 (18). Valószínűnek látszik, hogy Ricci művészetének hatása Bambini egész munkásságát átszövi, noha közben más hatások is érték, mint például Maratta, Luca Giordano művészetéé. Míg pályája elején Riccivel kapcsolatban kölcsönhatást feltételezhetünk, a későbbiek során a kapcsolat egyoldalúvá vált. Bambinire különösen mély hatással voltak Ricci erőteljes felnőtt angyalalakjai, melyek a Chiesa degli Scalzi Ruzzini kápolnájának két Bambini-képén nagy szerepet játszanak. A két művész késői kapcsolatát bizonyítja az az adat is, mely szerint 1727—28-ban a padovai II Santo bejárati kupolájának belső dekorációtervét kettőjükkel bíráltatták el. (D e r schau, J. von: Sebastiano Ricci. Ein Beitrag zu den Anfängen der Venezianischen Rokokomalerei. Heidelberg, 1922. 12. (3). Daniels, J.: Sebastiano Ricci, Wayland Publishers Ltd, 1976. XV. 11 A Bambini bolognai útjára vonatkozó korábbi feltevést az újabb irodalom is elfogadottnak tekinti: R i z z i, A. : I. m. 1973. 42. 12 Zanetti, A. M.: Della Pittura Veneziana e della Opere Pubbliche de' Veneziani Maestri. Venezia, 1771. 424.