Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)
HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: Pedro Nuhez de Villavicencio, Murillo követője
művészetén. Ez határozottabb előadásmódban és erőteljesebb színkezelésben mutatkozik meg. Nem véletlen, hogy Nuhez számos műve szerepel a különböző gyűjteményekben Murillo neve alatt, hiszen máltai és későbbi római tartózkodása alatt kialakult stílusát, ha ugyan ilyenről beszélhetünk, nem ismerjük, és a neki tulajdonított vásznakon ábrázolt sevillai koldúsfiúk alapján Murillo követőjének, „bolygójának" ismertetik meg, az egyes források utalása szerint előbb csak kedvtelésből festegető és a festészetet csak érettebb korában hivatásként választó nemes ifjút. Nuhez de Villavincencio az újabban előkerült okmányok tanúsága szerint 1644-ben született Sevillában egy nagyszámban elterjedt nemesi családból, a Villavicencio nemzetségből, 7 ennek talán anyai ágán volt tagja, mivel régebbi források hol Nuhez, hol Villavicencio néven emlegetik. Palomino is, Ceán is megemlékeznek máltai tartózkodásáról, ahová talán még nagyon fiatalon került, hogy a lovagrendben a kötelező szolgálatot elvégezhesse. A rend lovagjainak a máltai erődítéseken és a gályákon kellett szolgálniok, de rajzoktatásban is részesültek. Talán e célból — és a templomok díszítésére — fogadtak szolgáló testvérekként a johannita Nagymesterek festőket (így Caravaggiót is) a rend soraiba, mint ,, Knight of Grace"-eket 8 és így kerülhetett a már hazájában is a festészet iránt érdeklődő gyermek-ifjú Mattia Preti irányítása alá, ennek máltai „iskolájába". Mattia Preti először 1659-ben kérte felvételét a rendbe, de csak — 1661-ben lett ,, Knight of Grace" és 1659-ben taníthatta az ifjú Nuhezt, mivel ez 1660-ban már Sevillában volt a Képzőművészeti Akadémia alapításakor. Ez azt jelentené, hogy 14—15 esztendősen járt először Máltán, ami egybevágna azzal a szokással, hogy a lovagrendbe kerülő nemes ifjak a gyermekkorból alig kilépve kezdték meg tényleges fegyveres szolgálatukat a hajókon 11 és Nuhezről is megjegyzik, hogy „salió á hacer las carabanas". 1 " Mattia Preti első biztosan dokumentált máltai tartózodása 1661-re esik, amikor a szigeten telepedett le, 11 de ha Nuhez nála kezdett tanulni, 1659-ben Máltán kellett lennie. Ez igazolná Frangipanenak azt a feltevését is, hogy Preti már 1659-ben megfordult a szigeten, ami egyébként nem tartozik a képtelenségek közé, mivel csak így gyakorolhatott a fiatal ember művészeti fejlődésére oly erős hatást, hogy közben nemcsak a maga, de mestere, Guercino modorával is megismertethette. 12 Nuhez de Villavincencio tehát a kezdeti olasz benyomások után — Palomino azt írja, hogy látta egy Magdolna-képét, melyet Mattia Preti ismert, 1657 táján festett Magdolnája után készített, és ez alig volt megkülönböztethető 7 Palomino, A.: El Parnaso espahol laureado. Madrid, 1714. Az itt használt kiadás: Sanchez Cantón, J. A. Fuentes Literarias para la História del Arte Espahol. Madrid, 1936. IV. 351. 8 V. ö.: The Order of St. John in Malta. Valetta, 1970. 29. Kiállítás-katalógus. !J Ua. 30. Megjegyzések a 13. esztendős Jean-Paul Chénérilles felvételéről a lovagrendbe. 10 C e á n B e r m ú d e z : I. m. III. 242. 11 Frangipane, A. : Mattia Preti. Mi'anó, 1929. 89—90. 12 Ceán Bermúdez: I. m. ,, . . . volvió á pintar en Malta baxo direccion de Matías Preti también caballero de la misma religion, y profesor muy acreditado en Italia: hizo con él muchos progresos, particularmente en el claro obscuro, que poseía como discipulo que habia sido del Guercino." Guercino hatása a genrejelenetek beállításában (pl. Guernico: Fiatal térdelő fiú magas kalappal, London, Denis Mahongyűjtemény, vagy Szakállas férfi fa alatt ülve, uo. a csupasz lábak és karok megfestésénél és a gyermek-ifjak típusában) mutatkozik meg.
