Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)

HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: Pedro Nuhez de Villavicencio, Murillo követője

PEDRO NUNEZ DE VILLAVICENCIO, MURILLO KÖVETŐJE A 17. század három nagy spanyol mesterének, Velázqueznek, Zurbaránnak és Murillónak modorát számos festő utánozta, de valóságos iskolát, mint Rubens vagy Rembrandt egyik sem alapított, Velázquez működése a királyi udvarra és közvetlen környezetére korlátozódott, Zurbarán a szerzetesrendeknek dolgozott elsősorban. Murillo az egyetlen, akinek kisebb igényű, házi áhítatra szánt Madonnái és a sevillai utca, vásártér, folyópart csavargóit és gyermek-árusait ábrázoló életképei a festészet iránt érdeklődő jómódú városi polgárság igényeinek kielégítésére készültek. Genre jelenetei, elsőként a spanyol iskola művelőinek alkotásai között, nagyszámban kerülnek ki Spanyolországból,

1 néhányuk már a 17. század végén Flandriában cserél gazdát.

2 Nem egyet közülük talán egyenesen flandriai urak vagy utazó kereskedők megrendelésére készített. A 18. század folyamán pedig Franciaországban és később Angliában is számos képével találkozunk.

3 Népszerűsége ellenére olyan tanítványait nem ismerjük, akikből jelentős festők váltak, noha még az olyan kimagasló, önálló stílust kialakító festő-egyéniségek is hatása alá kerültek, mint a Murillo festői és lágy modoránál sokkal szárazabban, aszketikusabban és ifjabb éveiben erőteljesebben festő Zurbarán/' Minden bizonnyal az 1660 januárjában megalapított sevillai Képzőművészeti Akadémia tagjaira is számottevő benyomást gyakorolt, de elsősorban kisebb igényű egyházi célú műveit és genreszerű arcképeit utánozzák, ezekben is inkább jellegzetes modorának külsőségeit közelítik meg. Tanítványainak, követőinek és utánzóinak első nagy összefoglalása nyilván a készülő Murillo oeuvre-katalógusban fog világosabban kirajzolódni. Mulatt szolgája, Sebastian Gómez több művet hagyott hátra. Ismertebb nála az a Francisco Meneses Osorio, aki mesterének halálos sebesülése folytán félben1 „Ha legado à noticia del Rey N. S. que algunos extrangeros compran en Sevilla todas las pinturas que pueden adquirir de Bartolomeo Murillo, y otros célèbres pintores para extraherlos fuera del Reyno . . ." Ezt megakadályozandó Floridablanca III. Károly utasítására 1779 októberében az Escoriálban rendeletet adott ki, mely megtiltja a képek kivitelét. V. ö. G u i 11 a u m i e — Reicher, G. : Théophile Gautier et l'Espagne. (Paris, 1935) 409. 2 Ilyenek például a Münchenbe került képek, melyek közül a „Gyümölcsevő gyermekek"-et 1691-ben egy antwerpeni postamester hagyatékában, 1698-ban pedig már a németalföldi helytartó tulajdonában emlegetik, 1748-tól fogva a müncheni palota leltárában szerepel. 3 V. ö.: Curtis, Ch. B., Velázquez and Murillo. New York—London, 1883; Stirling, W., Annals of the Artists of Spain, London, 1848. III. egész sorát említi Angliába jutott képeinek, közöttük több olyant, melyről már 1772-ben Angliában metszet készült (III. 1429, 1443). '' Legjobb példa erre az 1659-ben festett „Szent Család", Budapest, Szépművészeti Múzeum.