Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)

HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: Pedro Nuhez de Villavicencio, Murillo követője

PEDRO NUNEZ DE VILLAVICENCIO, MURILLO KÖVETŐJE A 17. század három nagy spanyol mesterének, Velázqueznek, Zurbaránnak és Murillónak modorát számos festő utánozta, de valóságos iskolát, mint Rubens vagy Rembrandt egyik sem alapított, Velázquez működése a királyi udvarra és közvetlen környezetére korlátozódott, Zurbarán a szerzetesrendeknek dol­gozott elsősorban. Murillo az egyetlen, akinek kisebb igényű, házi áhítatra szánt Madonnái és a sevillai utca, vásártér, folyópart csavargóit és gyermek-árusait ábrázoló életképei a festészet iránt érdeklődő jómódú városi polgárság igényei­nek kielégítésére készültek. Genre jelenetei, elsőként a spanyol iskola művelői­nek alkotásai között, nagyszámban kerülnek ki Spanyolországból, 1 néhányuk már a 17. század végén Flandriában cserél gazdát. 2 Nem egyet közülük talán egyenesen flandriai urak vagy utazó kereskedők megrendelésére készített. A 18. század folyamán pedig Franciaországban és később Angliában is számos képével találkozunk. 3 Népszerűsége ellenére olyan tanítványait nem ismerjük, akikből jelentős festők váltak, noha még az olyan kimagasló, önálló stílust kialakító festő-egyéniségek is hatása alá kerültek, mint a Murillo festői és lágy modoránál sokkal szárazabban, aszketikusabban és ifjabb éveiben erőteljesebben festő Zur­barán/' Minden bizonnyal az 1660 januárjában megalapított sevillai Képző­művészeti Akadémia tagjaira is számottevő benyomást gyakorolt, de elsősor­ban kisebb igényű egyházi célú műveit és genreszerű arcképeit utánozzák, ezekben is inkább jellegzetes modorának külsőségeit közelítik meg. Tanítványainak, követőinek és utánzóinak első nagy összefoglalása nyilván a készülő Murillo oeuvre-katalógusban fog világosabban kirajzolódni. Mulatt szolgája, Sebastian Gómez több művet hagyott hátra. Ismertebb nála az a Francisco Meneses Osorio, aki mesterének halálos sebesülése folytán félben­1 „Ha legado à noticia del Rey N. S. que algunos extrangeros compran en Sevilla todas las pinturas que pueden adquirir de Bartolomeo Murillo, y otros célèbres pintores para extraherlos fuera del Reyno . . ." Ezt megakadályozandó Floridablanca III. Károly utasítására 1779 októberében az Escoriálban rendeletet adott ki, mely megtiltja a képek kivitelét. V. ö. G u i 11 a u m i e — Reicher, G. : Théophile Gautier et l'Espagne. (Paris, 1935) 409. 2 Ilyenek például a Münchenbe került képek, melyek közül a „Gyümölcsevő gyermekek"-et 1691-ben egy antwerpeni postamester hagyatékában, 1698-ban pedig már a németalföldi helytartó tulajdonában emlegetik, 1748-tól fogva a müncheni palota leltárában szerepel. 3 V. ö.: Curtis, Ch. B., Velázquez and Murillo. New York—London, 1883; Stirling, W., Annals of the Artists of Spain, London, 1848. III. egész sorát említi Angliába jutott képeinek, közöttük több olyant, melyről már 1772-ben Angliában metszet készült (III. 1429, 1443). '' Legjobb példa erre az 1659-ben festett „Szent Család", Budapest, Szépművészeti Múzeum.

Next

/
Thumbnails
Contents