Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)

GERSZI TERÉZ: A rudolfinus tájfestők kölcsönhatásának problémája

hogy Savery talán aranyműves kollégája aktvázlatai alapján rajzolhatta meg a két ifjút. A kontúrok utólagos megerősítéséből és a rajz aprólékos kidolgozásából arra gondolhatunk, hogy a rajzot Savery talán metszethez készítette. A felsorakoztatott példák azt bizonyítják, hogy a prágai tájművészettel foglalkozó mesterek között termékeny kölcsönhatás alakult ki. Hármuk közül Paulus van Vianen hatása volt a legerőteljesebb, bármennyire is különös, hogy aranyműves létére a tájkép specialistái figyelemre és követésre méltónak találták alkotásait. Ennek magyarázatát abban látjuk, hogy Van Vianen 1600 táján olyan eredményeket ért el a természet utáni táj ábrázolás területén, amilyenekkel csak nagyon kevesek dicsekedhettek. Friss, közvetlen hatású tájrajzai revelációként hathattak a manierista ideálokat követő mesterek számára. Alkotásai hatásának nagy szerepe volt abban, hogy Prágában a XVII. század első évtizedében a valóságábrázoló törekvések is helyet kaptak csaknem egy időben Goltzius, Jacques de Gheyn és Jan Brueghel eredményeivel.

50 GERSZI TERÉZ 50 A küldött fényképekért ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki az amsterdami Rijksprentenkabinet, a berlini Kupferstichkabinett (Staatliche Museen Preussischer Kulturbesitz), a braunschweigi Herzog Anton Ulrich-Museum, a drezdai Kupferstichkabinett, az innsbrucki Ferdinandeum, a párizsi Fondation Custodia, Institut Néerlandais, a párizsi Louvre, a prágai Narodni Galerie, a bécsi Albertina igazgatóságának, továbbá Martin Hardie műgyűjtőnek.