Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)
TÁTRAI VILMOS: Giovanbattista Naldini ismeretlen festménye a Szépművészeti Múzeumban
Maldini-rajzon már megvan. 14 Ugyanakkor nem érezzük elég megalapozottnak Thiem véleményét sem, hogy tudniillik egy kópiával volna dolgunk, '•' mert ehhez meg túl sok az eltérés a freskóhoz képest: a mozdulatok szabadabbak, kötetlenebbek, néhol nem jelentéktelen különbséget mutatnak a freskóval szemben (pl. a bal oldali térdeplő alaknál, vagy jobbról a második lovasnál), a csoportfűzés lazább, természetesebb. Ismét csak Barocchi a Vasari és köre kiállítás katalógusában azt az álláspontot képviseli, hogy ez a rajz és a Miksa császár Livorno előtt vázlata „varianti suggerite forse da una prima traccia compositiva". 10 Mi is azt tartjuk a legvalószínűbbnek, hogy Vasari előkészítő vázlatain alapulnak, de aligha a még teljesen kidolgozatlan, első rajzokon, mert akkor azt kellene feltételeznünk, hogy Vasari épp az invenció dicsőségét osztotta meg segédjével, ami igen kevéssé hihető. Mindenesetre a kérdés még nyitott, megoldásához további alapos részlettanulmányra van szükség. Képünk szempontjából nem érdektelen, hogy Vasari köréből fennmaradt egy Thiem által Mirabello Cavalorinak tulajdonított rajz, amely már vitathatatlanul másolat, és a Pisa ostromának azt a jobb oldali részét reprodukálja, ahonnan Naldini is átvette a ló és lovas motívumát. 17 Festményünk méretében és anyagában megegyezik két másik Naldinitől származó képpel. Drezdában őrzik a Királyok imádása című festményt, amelynek párdarabja, a Pásztorok imádása a második világháborúban elpusztult. 18 Mivel mindhárom mű Krisztus életéből vett jelenetet ábrázol, a méretegyezés alapján okunk van feltételezni, hogy eredetileg összetartoztak. Azt ma már nem lehet megállapítani, hogy még további darabokkal is kiegészültek-e. Elképzelhető, hogy triptichonszerű egységet alkottak, kétoldalt a Királyok, illetve a Pásztorok imádásával, középen pedig a szimmetrikus kompozíciójú Kálváriával. Krisztus születésének és halálának ilyen módon való szembeállítása ikonográfiailag is indokolt. Mindazonáltal annak lehetőségét sem zárhatjuk ki, hogy a Kálváriának is volt egy párdarabja a Levétel a keresztről vagy a Krisztus siratásának jelenetével. A régebbi szakirodalom, anélkül, hogy részletesebben foglalkozna velük egyöntetűen Naldininak tulajdonítja a drezdai képeket. 19 Paola Barocchi újabb keletű tanulmányában viszont, amely az első kísérlet az életmű behatóbb tárgyalására, még csak említés sem esik róluk. 20 A Pásztorok imádásáról csupán annyit tudunk mondani, hogy a Santa Maria Novella 1573-ból való azonos témájú oltárképének redukált változata. Naldini nemcsak a kompozíció alapsémáját őrizte meg, hanem egyes szereplőket szinte változatlan formában vett át, így Mária, Szent József és a kosártartó pásztor alakját. Ennél valamivel többet sikerült megállapítanunk a Királyok imádásával kapcsolatban (71. kép). Az alakok elrendezését meghatározó előkép Cornelis Cort14 Erre a fontos eltérésre Thiem figyelmeztet. Thiem, G. : Vasaris Entwürfe für die Gemälde in der Sala Grande des Palazzo Vecchio zu Florenz. Zeitschrift für Kunstgeschichte. 1960. 123. ir- Thiem, G.: i. m. 123. 16 Mostra di disegni del Vasari e della sua cerchia. Catalogo a cura di Paola Barocchi. Firenze 1964. 66—67. 17 T h i e m, G. : i. m. 123. 28. kép. 18 Pásztorok imádása. Ltsz. 87. Tölgyfa, 81,5 x 63,5 cm; Királyok imádása. Ltsz. 88. Tölgyfa, 81 x 63,5 cm. Posse, H.: Die Staatliche Gemäldegalerie zu Dresden. Die romanischen Länder. Berlin—Dresden, 1929. 44—45.; Ebert, H.: Kriegsverluste der Dresdener Gemäldegalerie. Dresden, 1963. 44. 19 V o s s, H.: Die Malerei der Spätrenaissance in Rom und Florenz. 2. Band. Berlin, 1920. 306.; Posse, H.: i. m.; T h i e m e, U. — Becker, F.: Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. 25. Band. Leipzig, 1931. 336.; V e n t u ri, A. : i. m. 267. 20 Barocchi, P. : i. m. 1965.
