Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)
TÁTRAI VILMOS: Giovanbattista Naldini ismeretlen festménye a Szépművészeti Múzeumban
hak az a metszete volt, amelyet Giulio Clovio rajza után. 1567-ben készített (72. kép').1 A hasonlóság annyira szembetűnő, hogy az átvételhez aligha férhet kétség. Mint motívum, erről a metszetről származik a bal oldalt látható lovászfiú is, akinek mozdulatát Naldini a római Quirinale téren álló két Dioscuros szobor egyikének, az ún. ,,Opus Phidiae"-nek a mintájára alakította át. 22 Utalunk még egy további analógiára is, nevezetesen Luca Penni Királyok imádása kompozíciójára, amelyet Jean Mignon metszetéről ismerünk. 23 A kis Jézus és a bal oldali király, végsősoron Raffaellot idéző mozdulata innen eredhet. A Királyok imádása stílusban és kvalitásban mutat bizonyos eltéréseket a Kálváriától. A csoportfűzés biztosabb, zökkenőmentesebb, a mozdulatok kevésbé szögletesek, és nehézkesek, a ruharedők alakítása oldottabb, mint a mi képünkön. Nincs analógia a Kálvárián ahhoz a vázlatos, „foszlós" festésmódhoz sem, amely a Háromkirályok kíséretének háttérbeli csoportjára jellemző (74. kép). Az arctípusok különbözőségére talán elegendő magyarázat a téma követelményeihez való alkalmazkodás. Az eltérések ellenére egy nyomós érv mégis amellett szól, hogy ezt a képet, és vele együtt természetesen a Pásztorok imádását is, a Kálváriával egyidőben keletkezettnek tartsuk. A két álló király ellenpontozott mozgása, csekély és csupán a tartalomból következő módosítással a Máté elhivatását ábrázoló kép (Firenze, San Marco, Cappella Salviati) Krisztusának és Mátéjának testtartását, mozdulatát ismétli (73. kép). A Máté elhivatása évszámmal ellátott mű, 1488-ban fejezte be Naldini és azt is tudjuk, hogy négy évvel korábban kezdett el rajta dolgozni. 2 '' A San Marcó-beli kép időbeli közelségét jelzi egy másik motívumkölcsönzés is. A Pásztorok imádásán, a jobb oldalt, előre dőlt felsőtettel, fejét jobbra fordítva közeledő pásztor, a kéztartás kivételével a Máté elhivatásán bal oldalt az előtérben megjelenő ifjú alakjának felel meg. Sajnos a három képet a forrásokban említett művek egyikével sem tudjuk azonosítani. El kellett vetnünk annak lehetőségét, hogy a Kálvária része lett volna annak a passiosorozatnak, amelyet Naldini Borghini tanúsága szerint Giovanna d'Austria részére festett. 25 Kizárja ezt egyrészt a Kálvária összetartozása a két, nem passiojelenetet ábrázoló drezdai festménnyel, másrészt a művek megfestésének valószínű időpontja: Francesco Medici felesége már 1578ban meghalt. Tanulmányunk eredményeit három megállapításban összegezhetjük. Múzeumunk új szerzeményű képe Battista Naldini műve. Eredetileg nem önmagában állt, hanem együvé tartozott a drezdai Királyok imádása és Pásztorok imádása festményekkel. Naldini mindhárom képét élete utolsó évtizedében, 1585 körül alkotta. TÁTRAI VILMOS -'Bierens de Haan, J. C. J. : L'oeuvre gravé de Cornelis Cort graveur hollandais. La Haye 1948. 56. Giulio Clovio kapcsolatáról Francesco Medicivel és Vasarival: Bert i, L.: Il principe dello Studiolo. Firenze, 1967. 282. 22 A Dioscuros szoborcsoport hatásáról a reneszánszban : Pogány — Bálás, E. : On the problems of an antique archetype of Mantegna's and Dürer's. Acta Históriáé Artium. Tomus XVII, 1971. 77'—89.; Pogány — Bálás, E.: L'influence des gravures de Mantegna sur quelques dessins de Leonard de Vinci. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts. No. 37, 1971. 25—32. 2:5 Fontainebleau. The National Gallery of Canada. Ottawa, 1973. (Katalógus) Vol. 2. 96. Reprodukálva: Vol. 1. 13. kép. 24 Barocchi, P,: i. m. 1965. 264. A képhez készült olajvázlat a moszkvai Puskin Múzeumban van. Lasareff, V.: Appunti sul manierismo e tre nuovi quadri di Battista Naldini. Arte in Europa. Scritti di storia dell'arte in onore di Edoardo Arslan. Vol. 1. 1966. 586.
