Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)

GARAS KLÁRA: Maulbertsch mesterei és előfutárai

csendéleteket is és számos nagyobb dekorációs feladatot oldott meg.

7 A bécsi császári galériába, a Stallburgba festett allegorikus mennyezetképeiről éppen a legutóbbi időkben adott számot a Wiener Jahrbuch XXV. kötetében Günther Heinz.

9 Az 1772-ben eltávolított festmények közül csupán egy került elő — a »Muveszetek allegoriaja« — megcsonkított állapotban a raktárból, mindkettőt ismerjük azonban a Stallburgról készült 1733 évi metszetkiadványból, a Prodromusból. E jelentős újabb publikációhoz kiegészítésképpen megemlíthetjük itt a két kép eddig ismeretlen vázlatait : a hamburgi Max Emden gyűjtemény árverésén Berlinben 1931-ben Jacopo Amigoni műveként szerepeltek, »Sieg der Künste« és »Sieg der Wissenschaften« megjelöléssel

9 (15— 16. kép). A budapesti Maulbertsch és kora kiállításon van Schuppen egy kevésbé ismert oldaláról, genreképfestőként mutatkozik be az egri líceumi képtárból kölcsönzött, hiteles »Lantjatszo nő« és a Szépművészeti Múzeumban őrzött »Zenelok« festményekkel. A fekvő formátumú, kétalakos egri kép

10 (17. kép) nehézség nélkül azonosítható avval az egyező méretű alkotással, melyet az Esterházy képtár katalógusa és leltárai tartottak számon (1812, 1820) Jakob van Schuppen alkotásaként.

11 Az Esterházy gyűjteményben a múlt század elején Schuppennek négy műve szerepelt: Erigyes würtembergi herceg 1718-ból jelzett képmása, mely a budapesti Történeti Képcsarnokba került, a már említett »Lantjatszo nő«, egy »Ivo férfi palackkal* és egy »Caritas Romana« ábrázolás.

12 A három utóbbi kép a család tulajdonából 1867-ben került eladásra a pottendorfi kastélyból, a »Caritas Romana«, azaz »Cimon és Pera« elkallódott, a Lantjátszó és az Ivó (18. kép), az Esterházy gyűjtemény számos más darabjával Pánthy Endre, illetve Bartakovics Béla érsek hagyatékaként Egerbe került. A Bécsben, feltehetően közvetlenül a festőtől származó, esetleg hagyatékából megvásárolt festmények, ahhoz a genreképtípushoz 'Oltárképei Bécsben: Szt. Lukács a Madonnát festi, Karlskirche; Szt. Bertalan, Szt. Júdás Tádé, jelezve 1719-ből, Hernals, plébániatemplom; Nep. Szt. János halála, egykor a Szt. Ivo kápolnában. Két csendélet jelezve „Jac Van Schuppen f." a Brukenthaí képtárban Sibiuban. Szerepelt egy Judith képe Prágában 1. „Verzeichnis der Kunstwerke, welche sich in der Gemälde Gallerie der Privatgesellschaft patriotischer Kunstfreunde zu Prag befinden". Prag, 1835, 99 1. «Heinz, G.: Die Allegorie der Malerei von Jacob van Schuppen. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, Festschrift für Otto Dermis und Otto Pacht. 1972, XXV. 268. Van Schuppen vászonra festett mennyezetképei a Dietrichstein-Lobkowitz palotában 1720— 1723 körül; mennyezetfreskók a szalezianusok Maria Heimsuchung templomában, Bécs, 1725 után. 9 Max Emden, (Hamburg) gyűjteményének árverése. Graupe, Berlin, 1931, 1. sz. repr. A kompozíció lényeges egyezése mellett a vázlatok az egyes részletekben, beállításban, gesztusokban bizonyos eltéréseket mutatnak a kivitelezett műtől. 10 Eger, Dobó István múzeum, Leltári szám 55.156, olaj, vászon 95x126. Az egri érseki líceum tárgymutatója. Eger, 1931. 23 1. 74 sz. Bartakovics Béla érsek ajándéka. Az egri képtár katalógusa. Eger, 1966, 31,55 sz. (német vagy francia festő). Franz Anton Maulbertsch és kora. Budapest, 1974. 24. 1. 11 F is cher, J. : Catalog der Gemähide Gallerie des durchlauchtigen Fürsten Esterházy von Galant ha zu Laxenburg bey Wien. Wien, 1812. 19 1. Inventarium No. 10 1. Melier, S.: Az Esterházy Képtár története. Budapest, 1916. 216, No. 451 „J. van Schuppen: Fiatal nőszemély, aki asztalnál ül és lanton játszik: egy öregasszony mögötte a kottákra mutat. Vászon, 3 láb magas, 4 láb széles". 12 Invetarium id. mű. No. 855 „van Schuppen: Württembergi Frigyes herceg", No. 856 „van Schuppen: Ivó palackkal a kezében", No. 857 „van Schuppen: Caritas Romana".