Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 44. (Budapest, 1975)

EISLER JÁNOS: Két id. Lucas Cranach fametszet magyarországi felhasználásáról

vízszintese — így a szobor faragója a fegyvert funkciójának és szimbolikus, győzelmi jelvényének értelmében teljes terjedelmében juttatja érvényre. A grafikai lap és a faszobor összehasonlításánál az elrendezés és főbb motívumok rokonságára, egyezéseire figyeltünk. Nyilvánvalóak azonban az eltérések is : más és más a György lovagok és lovaik formája és karaktere. A Cranach metszeten ló és lovas plasztikusabb, mint a szobor reliefszerű kifaragása. A szepesszombati ló legközelebbi társa a lőcsei — hasonló típusú, távolabbi, formájában is, a krakkói főoltár „Királyok imádása" reliefjén felnyergelt, füvet legelésző lova.

10 Ez utóbbi megfigyelések is jelzik, hogy a Cranach metszet nem tekinthető kizárólagos előképnek. Inkább a jelenet összeállításánál támaszkodott a faragó szorosabban a grafikai előképhez — más emlékek ismerete sem múlott el nyomtalanul mesterünkben. Hogyan juthatott a metszet mesterünk birtokába, vagy hol láthatta azt? A szepesszombati Szt. György oltár „Utolsó Vacsora" predellacsoportjának elődje a lőcsei főoltár azonos tárgyú együttese.

11 E közismert tény a két predellacsoport megbízható datálásához segít. A szepesszombati oltáron 1516-os évszám olvasható.

1- Munkálatai tehát 1515— 16-ban folyhattak. Ebből következik, hogy a lőcsei predella ekkor már vagy kész vagy jelentősen előrehaladott állapotban volt.

13 A szepesszombati Szt. György oltár szárnyképei is — melyek Szt. György életét és mártíromságát mutatják be —, Lőcse felé mutatnak. Mesterük az a Káposztafalvi Mester, aki részt vett a lőcsei főoltár táblaképeinek munkálataiban;

14 annak a sorozat táblái festésében, melyek Cranach 1509-es Passiójából 6 metszetet ismételnek, variálnak. Szepesszombaton a "Szt, György kínzatásá"-n, a nézőnek háttal állva, páncélos katona szerepel. Olyan páncélzatot hord, mely a Passió sorozat „Krisztus Pilátus előtt" lapján látható (35, 36. kép). Az átvétel alapján joggal gondoljuk, hogy a szepesszombati szárnyképek nemcsak a lőcsei főoltár mesterétől, Káposztafalvi mestertől származnak, ahogyan ezt a szakirodalom eddig is vallotta, hanem ugyanabban a Lőcsén működő műhelyben készülnek, melyben a Jakab oltár festményei, ezekkel egyidőben: 1515—16-ban.

15 Arra is emlékeztetnünk kell e helyütt, hogy a szepesszombati festmények egyikének, a „Szt, György olajbanfőzésé"-nek főalakja pontosan ismétli a lőcsei főoltár „Evangélista János olajbanfőzése" faragott reliefjének két megfelelő alakját.

16 Tovább és még szorosabbra fűzhetjük a szálakat, melyek a lőcsei műhelyek felé mutatnak, ha a szepesszombati szekrényt fölül, félkörívben lezáró gyümölcs10 I) e t 11 o f f, S. ; Dobrowolski, etc: Wit S twos/ Oîtarz Krakowski. Warszawa, MCMLI. 23 ábra 11 K a m p i s, A.: A középkori faszobrászat Magyarországon. Budapest, 1940. 120 old. Radocsay, U. : i. m. 1967. 108 old. 12 A dátum a predella jobb oldali halántékdeszkáján olvasható. V.o. Schüre r, O., W i e s e , E.: Deutsche Kunst in der Zips. Leipzig, 1938. 76, 200 old. 13 A lőcsei Szt. Jakab templom főoltára munkafázisainak datálása még megválaszolatlan kérdés. A kronológiáról legújabban Tilkovszky V.: Majster Pavol z Levoce im. 29 — 34 oldalain. Ugyanez magvarul: Pál mesterről és a lőcsei főoltár keletkezéséről Művt. Ért, 1961. X. 175- 186. R ad o c s a y, D. : i. m. (1967) 101 oldalon foglalja össze a kutatás addigi eredményeit. 14 Káposztafalvi Mester oeuvre-jóről : Radocsa y, D.: i. m. (1955) 171 — 74 old. 15 A lőcsei főoltár merev szárnyán 1517-es, krétával írt évszám került elő a restaurálás során. Az évszám csak akkor kerülhetett ide, mikor a kész táblákat helyükre emelték és rögzítették, az oltár készítésének egyik befejező lépésekónt. Radocsay 1955-ben, az évszámról még nem tudván 1517— 18-ra helyezi az oil ár táblaképeinek megfestését. 1967-es Faszobrok kötetében (i. m. old.) 1517-re módosítja ezt. lfi A lőcsei főoltár Ev. János olajbanfőzése reprodukcióját lásd Majster Pavol z Levoce i. m. 36 ábra. 11* 163