Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 44. (Budapest, 1975)
EISLER JÁNOS: Két id. Lucas Cranach fametszet magyarországi felhasználásáról
füzérkötegek kialakítását, és a szekrényt alul keretelő delfinek vizsgálatát is bevonjuk megfigyeléseink körébe. A gyümölcsfűzér motívumot a lőcsei Szt. Anna oltáron látjuk megjelenni — mindkettő távolabbi előképét Stoss Callimachus epitáfiumán kereshetjük (37. kép). A Szt. Anna oltár legutóbbi datálása, elfogadhatóan 1516 körűire történt. 17 A Stoss-féle epitáfium öntése Nürnbergben készül, 1505 körül. 18 Dolgozatom szempontjából az epitáfium öntési évét illető kérdésekkel nem kell foglalkoznom; bizonyos, hogy a majd tíz évvel megelőzően elkészült Visierung alapján a XVI. század első évtizedében készítik az öntvényt. Ez az időpont, mégha tág ante quem-ként is, de elegendő annak bizonyításához, hogy a lőcsei műhelyben/ műhelyekben megismerhették és átvehették a motívumot, A nürnbergi-szepességi kapcsolatok közül most a jól ismertet, sokat idézettet, a Nürnbergbe jutott Stossféle Szt. Rókus és a lőcsei főoltár Szt, Jakabjának kapcsolatát említjük. 19 E körülményre támaszkodva is jogos a feltevés, hogy a Nürnberg-Lőcse kapcsolat oltárunkon is eredményezhet motívumátvételt, A gyümölcsfüzérek fenti útvonalát nem gyengíti az a tény sem, hogy e reneszánsz motívum előtörténetében a korábbi szálak vagy Firenzéből, vagy Eszak-Itáliából vezetnek Nürnbergbe. 20 Kidolgozásban eltérnek, de motívumban azonosak a szepesszombati György oltár és a lőcsei Anna oltár delfinjei. Előbbiek szinte szecessziós stilizáltságuk ellenére is inkább eltérő faragói modor produktumai, és nem késői kiegészítések 21 (38., 39. kép.). A nürnbergi Vischer-műhely-féle Sebaldusgrab lábazat fölötti kis fülkék felső ívein, ugyanígy a koporsót magábafoglaló építményt felül lezáró íveken, ahonnan a baldachinok emelkednek, delfinek láthatók nagy számban, mozgékonyan, különböző helyzetekben (40, 41, kép). 22 Ha föntebb a gyümölcsköteg motívumokat is e nürnbergi körből származtattuk, delfinjeink elődjeit is a Vischer műhelyben kereshet j ük. A lőcsei Anna oltár delfinjeiről szólva Cidlinska ezek budai ill. visegrádi előzményeit vallja e faragások előképeinek. 23 A budai származtatásnál kérdéses, hogy 17 C i d 1 i n s k a, L. : Oltár sv. Annv v levocskom farskom kostole. Ars, 1971 1 — 2 145-161 old. 145 old. 18 Skubiszewski, P.: Rzezba nagrobna Wita Stwosza Warszawa, 1957. 77 — 91 old. Az epitáfiumra vonatkozó irodalmat lásd a 114—16 oldalakon. A Callimachus sírlapon látható gyümölcsfüzér-kévekötegekhez hasonló motívumot látunk Peter Kmitas (Krakkow, Dom) ós Peter Salomon (Krakkow, Máriatemplom) epitáfiumáin. Reprodukálva Meiler, S.: Peter Vischer der Ältere und seine Werkstatt, Leipzig, 1925. Abb. 63, 65. 19 A kapcsolatokról általában Hoffmann, E.: A régi magyarországi festészet nürnbergi kapcsolatai Bp, 1933. továbbá Radocsay, D.; i. m. (1967) 102 old. és Majster Pavol z Levoöe i. m. 77. old. 20 A gyümölcsfüzér motívum Alpoktól északi példáin egyszerűsítés és bizon\ T os kezdetlegesség figyelhető meg az É-Itáliai érett gyümölcsű,p ompázó girlandokkal ellentétben. Az epitáfium további reneszansz-ornamentika-motívumaira és figui'áira nézve lásd: Kristeller, P.: Floren tinische Zierstücke im Kupferstich aus dem XV. Jahrhundert Graphische Gesellschaft Veröffentlichungen. Berlin, 1909 nr 6, 7. 7a — idézem Skubiszewski i.m. 116 old. alapján. 21 Az oltár predelláját 1967-ben restaurálták, további részeit későbbiekben. A restaurálás dokumentációja számomra nem volt hozzáférhető. 22 A Sebaldusgrab öntése 1508-ban kezdődik: S t a f s k i, H. : Der Jüngere Peter Vischer. Nürnberg, 1962. A minket érdeklő részletek, melyek delfineket, fonatokba kötött leveleken, kóvesorokon lovagoló puttókat ábrázolnak, a 12, 14, 18 20 — 23 ábrákon láthatók. 23 C i d 1 i n s k a, L: Oltár sv. Annyi. m. 147,149 Az említett műveket reprodukálva lásd Balogh, J. : A művészet Mátyás király udvarában Budapest, 1966. 2 kötet 122 ábra.
