Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 44. (Budapest, 1975)
EISLER JÁNOS: Két id. Lucas Cranach fametszet magyarországi felhasználásáról
lefejezése" (B. 70) metszettel történt összehasonlítás alapján ez utóbbival egyidőben készültnek tartja a Szt. György metszetet. 7 Tanulmányában ugyan nem nyilatkozik, sem az előbbi sem az utóbbi keletkezési évéről, de összevetéséből — mivel a Borbála metszeten olyan részlet figyelhető meg, mely az 1509-ben közreadott Passió egyik lapján megismétlődik (Borbála mögött álló öreg pogány bölcs mozdulata, beállítása és a „Krisztus Pilátus előtt" lap Krisztus alakja közt feltűnő a hasonlóság) — arra következtethetünk, hogy mind a Borbála mind a minket érdeklő Szt. György a Passio-sorozat közreadása ill. készítésének idejekor (1509) készült. 8 Ha a Szt. György datálása akár az 1509-es, akár az 1512—15 körüli évekre történik, számunkra ez csak annyiban érdekes, hogy alátámasszuk feltevésünket, miszerint ez a metszet a Passió sorozattal együtt, egy időben került Magyarországra. A fametszet hátterében sziklás halmokba kapaszkodó, görcsös karú fákról zuzmócsomók lógnak alá: e háttéri Staffage a korai Cranach művek dunai-iskola kelléktárába tartozik. György ágaskodó lova alatt a hátán hempergő szörny hatalmas koponyája a ló mellső lábainak közelébe kerül, a sárkány farka a háttérben térdelő királylány magasságáig csapódik fel. György nyergében kissé felemelkedik, jobbjával emeli feje fölé pallosát, könyöke kissé kifelé fordul. Beállításának e részletei figyelhetők meg a szepesszombati főoltár Szt, Györgyén. Az oltárszekrény György-jelenetének szereplői: Szt. György, lova, a sárkány, a háttérben a királylány, a következő elrendezésben láthatók: A Cranach-féle ugrató lóval ellentétben itt mintegy gyors vágtában érkezik György lova a földön fekvő sárkány fölé. Ez fejével a ló patái elől igyekszik elhajolni, farkával még a háttér alakja felé csapdos. A királylány a háttérben ugyanolyan távolságban látható a ló testétől, mint a Cranach-féle metszeten: a térdeplés motívuma is azonos. A szobor Szt, György ugyanúgy emeli karját, mint grafikai előképe, könyökpáncélja hasonló szögben látszik — csakhogy itt a szobrász a kardot teljes terjedelmében kifaragta. A sárkány torkában lándzsát láthatunk. A XVI. sz. eleji lovas Szt. Györgyök, főként metszetek, vizsgálatánál megfigyelhető, hogy a sárkányharc vagy karddal vagy lándzsával történik ezeken az ábrázolásokon. 9 Szepesszombaton a két típus kontaminációjával találkozunk. Függetlenül attól, hogy a szepesszombati oltáron Szt. György két vívószerszámmal győzi le a szörnyet, és így benne az ún. Schwertkampf és Lazenkampf együttes szerepeltetését látjuk, arra, hogy a kard helyzete eltér a Cranach féle előképtől, természetes magyarázat is adódik. Cranach igen sokszor, pl. az említett Borbála lefejezésénél a szoros csoportfűzés, az alakok merész mozgatása érdekében gyakran lemond a cselekmény egyik fontos kellékének, a kardnak teljes terjedelemben való ábrázolásáról. A Szt, György metszeten, hogy ne zavarja lovag, ló együttesének körvonalát, ne metsszen a kard éles vonala a háttér domborulataiba, lombképződményeibe, ember és állat lebegő fejdíszének tollazatába, a hosszú pallos pengéje eltűnik szemünk elől. Szepesszombaton az oltárszekrény mustrás-dekoratív hátoldala előtt semmilyen fontosabb részletet nem zavar a kard hosszú 7 J a h n, J.: i. m. 36 oldalon tárgyalja a Borbála lefejezésót. 8 V.o. F 1 e c h s i g, E.: i. m. 45, 46 oldalak a Passió sorozat és a Borbála lap közös jegyeiről. 9 V o 1 b a e h, W. F.: Der heilige Georg. Bildliche Darsleilung in Süddeutschland mit Berücksichtigung der Norddeutschen Typen bis zur Renaissance. Studien zur d. Kunstgeschichte Bd. 199. Strassburg, 1917. 74— HO old. Számos olyan metszetet ismerünk, melyen Szt György kezében kardot tart, lándzsáját már eldobta, az vagy a földön vagy a sárkányba szúrva látható (pl. Schongauer B. 51)
