Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)
MOJZER MIKLÓS: MS mester „Levétel a keresztről" képének datálása
vei. 33 A metszeten a hóhér figurája is mérlegszerű: a kardot markoló kéz szinte szürreális látomásként jelenik meg a táj előtt — mint a képen a lábak. A metszet kompozíciójában az alakok nagyon is az előtérbe szorultak: a jelenet domborműre emlékeztet, amelyen festett táji háttér is látható. Utóbbitól eltekintve alighanem a Stoss-metszetek hatását kell ebben látnom, s a háttérrel együtt talán ismét a krakkói oltár szárnyképeiét? A kép kompozíciója pedig nem domborműszerű ugyan, de a festő minden igyekvése ellenére is a jelenet egyetlen síkba szorult, mert a festő távlat-ábrázolása nem különbözött a metszőétől. Ha MZ mester nem látta volna el monogramjával a «Keresztelo Szt. János lefejezése»-lapját, akkor metszeteinek késői csoportja alapján több-kevesebb joggal kétségbe lehetne vonni, hogy valóban az Összeölelkező pár szobában, az Aristoteles és I Mollis vagy éppen az Alexandriai Szt. Katalin vértanúsága-lapok metszője alkotta-e ezt is. 34 A szignatúra miatt kétségtelen, hogy ez az oeuvre-ből némiképp kiütköző lap is MZ mester műve. A toruni kép esete annyiban hasonló, hogy ezt időben nem három, hanem hat év választja el a jelzett sorozattól és éppen abban a még nyersen extatikus jellegben különbözik a későbbiektől, mint az idézett metszet — csakhogy a kép nincsen jelezve (talán az elveszett keret volt?) 35 A metszet és a kép egyedülálló vegyület: a korai, «a krakkoi» Veit Stoss expresszív művészetének és Dürer Apokalipszisének és Nagy Passiójának «Sturm-und Drang» példáit egyesítik. A későbbi metszetek és a későbbi képek tanúsága szerint stílusváltó művek. A festő oeuvre-jében ezután jelentősebb lesz a düreri hatás, valamint az olasz példaképeké — a metszőében is ugyanez tapasztalható. De erre másutt térek ki. A metszet-oeuvre és a festmény-ocuvre e két legkorábbi eddig ismert s egyidőben készült művéről egyetlen következtetést mindenesetre szabad itt levonnom. A rogieri példák talán közvetlen ismerete és ilyen késői és hűséges alkalmazása arra mutat, hogy a festmény-oeuvre mestere, MS mester nem származhatott Dürer nemzedékéből, hanem idősebb volt. Schongauer és Veit Stoss művészete is időszerűbb volt még a számára annál, hogy körükből a düreri újdonság kedvéért teljesen kilépjen. Ugyanez ameggondolás érvényes a metszet-oeuvre mesterére, MZ mesterre is. Egyik Dürer kortárs vagy-követő sem érvényesített annyi Dürernél korábbi vagy idegen példát és elemet a művészetében mint ő. Ezek a példák és elemek megegyeztek azokkal, amelyek MS mester művésziében ugyanakkor hatottak. A metszet-oeuvre-t Herman Voss konfrontálta először az akkoriban egyetlen ismert képpel, a budapesti Vizitációval 1907-ben. A metszetek és a kép alkotóját ő határozottan azonosította. 3 " A festő-metszőnek azonban a dunai iskola kialakulásában túlzott szerea met sző annyira egyel len és legkorábbi előképet, mint ebben. Az « Alexandriai Szt. Katalin vértanúságának* idillje, tája pedig szinte ellent él esnek tűnik a Keresztelő Szt. János fejvételének nyers, romantikus extázisával. 35 A toruni kép tehát csak hat és nem tizenegy évvel korábbi a Selmecbányái tábláknál; így nem tekinthető a Stoss-metSzetek legkorábbi terminus ante quem-jenek, ahogyan azt korábbi, idézett cikkemben írtam, 80/20. — Módosítanom kell azt a megállapításomat is, hogy «selon nos connaissances actuelles, il était un artiste qui se répétait très rarement» (id. cikk, 72). mert művészetében fontos szerepű volt az idegen példák variálása ós a részletekben különböző művein sajátos ismétlésekkel találkoztunk — amelyeket azonban éppen nem könnyű mindig észrevenni. 3,î V o s s, H.: id. mű 107 ff. — összefoglalóan : L e n z, A.: id. mű 3 ff. — Meg keh jegyeznünk, hogy Voss 1907-ben az akkor még teljesen átfestett esztergomi táblákat és a budapestivel való összefüggésüket nem ismerhette — tehát csak egyetlen festményt hasonlíthatott össze a metszel-œuvre-el. Ez a tény talán önmagában kérdésessé teheti, jogosult volt-e V o s s egykori határozottsága az azonosítást illetően, — de legalább anynyira azt is, hogy az ellentmondó kritika határozottsága indokolt volt-e? Különös viszont, hogy MZ mester és Mattheus Zasinger müncheni ötvös azonosságát — sokkal gyengébb
