Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)

MOJZER MIKLÓS: MS mester „Levétel a keresztről" képének datálása

a „Salamon bálványimádásán" (L. l),

28 vagy az „Összeölelkező pár szobában" (L. 16)-lapon, ahol egy rogieri Annunciáció interieurjét idézte föl.

29 Alakot csak egyet vett át tőle: a firenzei „Krisztus siratása a sír előtt" képének Arimathiai Józsefét akit egyik fő művén, az „Alexandriai Szt. Katalin vértanúságán"(L. 9) mint hóhért ábrázolt. Düreri módon korszerűsítve ugyan, de félreismerhetetlenül őt (51. kép). A levegőben lebegő két angyal itt szintén rogieri eredetű.

30

— Vajon MZ mester is látta a firenzei képet ? Ez a kérdés egyelőre korai még, fontosabbak számunkra most a tábla és a metszet további párhuzamai. A legelőbbi párhuzam ismét a hóhérokkal kapcsolatos — kikben tehát Rogiertől való ősök vére folyik — és az, hogy mennyire dinamikus átformálást nyertek új szerepükben MZ mesternél! Éppen olyant, mint amilyent a toruni táblán Schongauer figurája Nikodémusban. A metsző Salomét egy olasz előzmény, Jacopo de'Barbari segítségével alakította újjá, a festő Nikodemus! ugyancsak olasz metszet, Marcantonio Raimondi ismeretében. Festő ésmetsző Veit Stoss metszeteivel és — úgy látszik — magával a krakkói nagy Máriaoltár művével vagy annak előkészítő rajzaival is egyaránt familiáris volt. Úgy látszik, a festő ismerte LCz mester (Lorenz Katzheimer) akkoriban tán legújabbnak számító lapját, a „Krisztus megkísértését", de ugyanekkor ugyanerre a metsző is figyelt, mert „Abál"(L. 17) lapján Krisztus kezét ismételte meg a kártyázó herceg jobbjában.

31 A lap 1500-ban készült s terminus ante quem-jét szolgálhatja a bam(L. 4): (alán Rogier — Dürer, Leonardo után Zoan Andrea vagy Lueantonio degli Uberti vagy más Leonardo-követő (L. 5) : Rogier — Stoss — Dürer (L. 6) : Schongauer — Nicolett o da Modena (L. 7): Maroantonio Raimondi — Pollaiuölo — Mantegna (L. 8): Schonauger — Dürer (L. 9): Rogier — Dürer — Israhel van Meekenem — talán Geertgen — Bramante és egy további olasz előkép (L. 10) : Schongauer — Stoss — Dürer (L. 11): Schongauer — Dürer (L. 12): Dürer-talán Stoss (L. 13): Sehongauer - Geertgen — Dürer (L. 14): Dürer (L. 15): Dürer (L. 16) : Rogier — Schongauer — Mantegna — valószínűleg (Jeertgen-kör (L. 17): Mantegna vagy Lueantonio degli Uberti — LCz mester — Dürer — Israhel van Meekenem (L. 18): Ucello — Marcantonio Raimondi — Schongauer — (alán Rogier — és olasz eassonék! (L. 19): Dürer — Israhel van Meekenem (L. 20) : Dürer — valószínűleg Bot ticelli (L. 21): Marcantonio Raimondi — Stoss — Dürer — Nicoletto da Modena (L. 22): valószínűleg Leonardo vagy köre — Dürer példáinak alapján. Két ismeretes rajzához (Berlin, Nürnberg) újabban Angelika Lenz idézett disszertációja csatolt (Abb. 28, München, Graphische Sammlung) — azt hiszem, joggal — egy harmadikat. Ezek a rajzok nem egészen úgy kapcsolódnak a metszetekhez, ahogyan eddig feltételezték. A művész forrásait és karakterét másutt igyekeztem részletesen bemutatni (sajté) alatt). 28 Rogier van der Weyden: Bladelin-oltárának (Berlin, Dahlem) baloldali szárnyképe: A tiburi szibilla megmutatja Augusztusnak Máriát és gyermekét — kompozíciója alapján, vö. L e n z, A.: id. mű 1972, 72 és összefüggése ES mester hasonló tárgyú lapjával. A Bladelin-oltár c szárnyon levő kompozíciójának variánsa — MZ mester metszetéhez, még közelebb álló — a New-Yorki Met ropolitan Museum gyűjteményében (The Cloisters).. 29 Rogier van der Weyden: Az angyali üdvözlet (Párizs, München, Antwerpen). 30 Bogier van der Weyden: Kálvária-triptychon (Bécs, Kunsthistorisches Museum). 31 A «hereeg» kártyát tartó keze LCz mester: Krisztus bevonulása -Jeruzsálembe (L. 3) és Krisztus megkísértése (L. 2)-lapok, különösen az utóbbi felhasználásával ábra-