Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)

MOJZER MIKLÓS: MS mester „Levétel a keresztről" képének datálása

bambergi festő-metszőnek tölgyerdeje, amelynek szélén az ördögre utaló farkas és az okos kígyó látható. LCz mester lapja valószínűleg a legkésőbbi előkép, amelyet a festő felhasznált. A toruni tábla eszerint 1500 körül készülhetett. Nagy általánosságban az mondható, hogy a legrégebbi, Rogier van der Weyden-i példa nyújtotta a toruni kép vázát és több elemét, amelyen egy figura — fejétől - karjától eltekintve — Schongauertől van, míg egy másikat — Krisztus testét — és Magdolna alakját Schongauer alapos ismeretében Veit Stoss mintái szerint alkotta meg a festő, míg a düreri példák csak a kezeken és részben az arcokban mutathatók ki. Ha a festő egyéni kvalitásaitól eltekintünk, akkori toruni művét a nagy flamand példa historizálóan eklektikus változatának, parafrázisának tarthatnánk, pontosan fél évszázad idő- és stílus-távlatából. Fontos mozzanat, hogy a művész a részletekben Dürer metszet-példáinak festői átvételével kísérletezett rajta. A toruni táblához időben és stílusban MZ mester legkorábbi metszete, a «Keresztelő Szt. János lefejezése* áll (B. 3; 45. kép).

19 A metszetet a huszonkét metszetéről ismert művész, aki kétségtelenül alkalmi metsző volt, 1500-ban alkothatta s talán éppen ezzel a lappal kezdhette el alig négy évig tartó rézmetszői karrierjét.

20 Metszetének forrásai és ezek hasznosítása ugyanazok és ugyanolyanok, mint amelyek a toruni képé voltak. A metszet kompozíciójának előképéül Rogier van der Weyden: Keresztelő Szt. János fej vétele-táblája (Berlin, Dahlem) szolgált.

21 A három főalak — Salome, a szent és a hóhér — igen kevés változtatással — a nagy flamand példát követik, ezúttal táji környezetben és egy további nőalakkal társulva (44. kép). A metsző azonban ugyancsak korszerűsítette őket: a hóhér testtartását — fejétől és karjaitól eltekintve — ugyan pontosan megtartotta, de két Dürer-figura alapján újrafogalmazta. Az újrafogalmazás deréktól lefelé övestől-kardostól a «Hat harcos» (B. 88) baloldali alakja, deréktól felfelé ugyanezen lap jobboldali katonája szerint történt.

22 A szent levágott fejében a metsző Dürer: «A sáskás 19 V o s s , H.: Der Ursprung des Donaustils. Leipzig, 1907 Lehrs, M.: The Master MZ, in The Print Collector's Quarterly XVI. 1929, 241 („the only print that I consider to be the work of a beginner") és u. Ő: i. m. VIII, Nr. 5, 353 — 354, — Voss-sal ellentétben nem látja Stoss művészetének hatását a lapban és lehetségesnek tartja, hogy a szent lelkét az égbe kísérő két angyalt ábrázoló részlet az égen gyenge rajza miatt későbbi kéztől származik, mert a művész a rézlapot talán befejezetlenül hagyta. — Len z, A.: Der Meister MZ, ein Münchener Kupferstecher der frühen Dürerzeit, Diss. München — Giessen, 1972, 20—21 (szerző a Mattheus Zasinger ötvössel való azonosítás gondolatának híve). 20 MZ mester 22 metszete közül hat datált, 1500 — 1503-ból. Eddig semmi olyan indok nem merült fel, hogy a metszetek bármelyikét ennél korábbi vagy későimi időre is datálhatjuk. Lehrssel egyetértésben (.} e is b e r g, M.: Geschichte der deutschen Graphik vor Dürer, Berlin 1939, 207 — is határozottan festőt látott a művészben, aki a megjelölt négy évben alkalmi metsző is volt. 21 D a v i e s, M. : id. mű 200. — Friedländer, M. J. : Early Netherlandish Painting II. 1967, 60 felhozottakkal ellentétben M. D a v i e s az oltárt nem tartja azonosnak azzal, amely a Miraflores-i oltár párdarabja lehetett s Panofskyval 1450 utánra datálja. Ilyen tárgyú oltárretabulumot, mint Rogier művét ajándékozott Battista del Agnelli 1476-ban a Brügge-i Szt Jakab-templomnak s valószínűleg ezt a művét említi Rogiernak 1521-ben Dürer ugyanott. 22 Dürer maga is ismétli az előbbi figura mozdulatát — pl. a Herkules a válaszúton (B. 73) rézmetszetében, amelynek forrása Pollaiuölo egy példáját követi (l'anofsk y, E.: id. mű II. no. 195, 28). MZ mester a Pollaiuolo-féle példát és a második dürerit is ismerhette, de figuráját kétségtelenül a „Hatharcosból" vette, erősen megnyújtott formákkal. Jellemző tény mindenesetre, hogy metszeten előbb maga Dürer is felöltöztetett alakban hasznosította az itáliai «nudo»-t, s csak később a ruhátlanban. Michael Pacher páncélon vit ezzé formálta : II. Sixtus pápa letartóztatása (Bécs, Ost err. Cal.).