Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)
MOJZER MIKLÓS: MS mester „Levétel a keresztről" képének datálása
rendelésre készült s a XV. század végén — aligha kétségbevonhatóan — a Mediciek tulajdonában volt. 15 Metszet nem készült róla, és az északi művészetben — a Louvain-i „Levétel a keresztről"-kompozícióval ellentétben, amely annyira nagy hatású és ismert volt — nem vált ismertté. Érdekes lenne feltételezni, hogy a toruni képnek a firenzei példához több köze is lehet. A firenzei jelenet egén úszó felhők részben talán előzményei a toruni égháttérnek. A derült és borult ég feltételezhetően Krisztus halálának és feltámadásának párhuzama. A toruni képen ez a párhuzam szembetűnő. A kép bal felén teljes sötét felhős borulat, jobb felén derült (de néptelen) táj látható. Mindkét háttér részleten templom, — a krisztusi hasonlatnak megfelelően — a Megváltó testi halálára és feltámadására utal. 16 A sziklaszirten álló két száraz fa hasonló értelmű szembeállítás a derült oldalon álló két lombos fával. Ez az utóbbi két növény különös módon ugyan a német képek és metszetek arborétumából — a firenzei Rogier-kép ciprusait látszik idézni. Apró jelek, amelyek ugyan kevesek ahhoz, hogy a toruni tábla mesterét a firenzei kép tanulmányozói közé sorolják Piero della Francesca és Michelangelo között — de megcsillantják ennek lehetőségét is. Szt. Erzsébet Mária elé siető, kezet csókoló alakja MS mester ,,Vizitáció-ján" (Budapest) a firenzei János evangélista mozdulatait ismétli, sőt még különös szögben rövidülő arcvonásain is a Vizitáción tán túlzott komolyságában is a firenzei evangélista bánata hagyott nyomot (50,52 kép). 17 A kereszt alatti jobb oldal tája LCz mester (Lorenz Katzheimer) : Krisztus megkísértése-lapjának (L. 2) egyszerűsített variációja. 18 Az összefüggés távoli ugyan, de még felismerhető: a háttérbe vezető út az erdő és a sziklaszirt között, a balra erősen kiugró sziklatömb, a háttér városrészlete és a mögötte húzódó hegyvonulat — valóban távolról — ezt a metszetet idézik (42. kép). MS mester az erdőből lépteti elő a Krisztusra utaló szarvast, ahogyan a Megváltóra vonatkoztatható a 15 D a v i e s, M. : i. m. u. ott. — MS mester és Rogier van der Weyden közeli kapcsolatát a Vizitáeióval kapcsolatban joggal hangsúlyozta Urbach, Zs.: Die Heimsuchung Maria, ein Tafelbild des Meisters MS, in Acta Históriáé Artium, X. 1964, 315 ff. lfi ((Bontsátok le a templomot, én harmadnapra fölépítem azt». «A zsidók megütköztek ezen. . . O azonban saját testének templomára gondolt» (János, 2, 19 — 21). — Jézusnak ez a hasonlata ebben a teljesebb formában (mint a hamis tanúk vallomása Máténál 26, (il és mint a zsidók gúnylódása Máténál 27, 40) csak Jánosnál fordul elő. Van valami jelentősége vájjon annak, hogy az elveszett keret eredeti feliratából kilátszó két szó: «DILEXIT. . . HOMINUM» felirat töredékéből is Szt. János-idézet (3, 10) rekonstruálható? Ld. Mojzer, M.: id. cikk, 117/13. 17 A Mária elé siető Erzsébet felismerhetően a firenzei Rogier-kép Szt. Jánosa alapján született meg. Feltűnő, hogy a példa az evangélista Krisztus kezét csókoló figurája — Szt. Erzsébetnek ugyanis az evangélistával nincsen ábrázolásbeli kapcsolata az ikonográfiában a gesztus-formulákban («Gebärdensprache») sehol. Ld. Urbach, Zs.: im. 313, ff. — A festőnek ahhoz, hogy a kézcsókok') figurát például vehesse, ismernie kellett e figura összefüggését, — s hogy ugyanennek a képnek egy másik részletét — a sírul szolgáló hegyet is átvette, — arra mutat — az egész képet. Ä képnek grafikai ábrázolásáról nem tudunk s nagyon valószínűtlen, hogy egy északi mester úgy ismert volna egy itáliai illetőségű flamand képet s éppen ezt, hogy arról északi honában itáliai rajz állt rendelkezésére. Ha tehát akár csak egyetlen további olyan példát is idézhetünk, amelyben rajzról vagy metszetről nem ismert motívum-átvétel bizonyos, valamilyen képről vagy sajátos ábrázolásról, biztonsággal feltételezhetjük, hogy a festő MS mester járt Firenzében. 18 Ld. S h e s t a c k, A. : Master LCz and Master WB, New York 1971, 26 ff. - A lapot Shestack 1500 körülire datálja, Lehr s, M.: Geschichte und kritischer Katalog des deutschen, niederländischen und franzőzischen Kupferstichs im XV. Jahrhundert, VI. 329, — a XV. század legvégére. Itt meg kell jegyezni, hogy Krisztus keze természetesen schongaueri eredetű s a kolmári művész több lapján is előfordul kisebb változtatással, de éppen LCz mester lapjain ez a kéz kissé kerekebb, párnásabb -- s MZ mester idézett lapján is ilyen, ami a bambergi példa hasznosítására mutat s ebben az esetben nem közvetlenül Schongauerére.
