Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)

MOJZER MIKLÓS: MS mester „Levétel a keresztről" képének datálása

Úgy látszik, hogy a létrán álló alak feje sem nyert volna ilyen vázlatos és ennyire expressziv formát a császár arcának alapos tanulmányozása nélkül, — azén, aki a Szt. János evangélista mártiriumán (B. 61) látható. Az Apokalipszisen kívül a fanietszetü Nagy Passió korai lapjait is ismerhette a festő. Erre vall János evangélista fejének különös, töredezett vonalú, ugyancsak vázlatos jellegű rajza, amelynek düreri előzményét Az Olajfák hegyének (B. 6) Szt. János fejében találjuk meg. Talán Mária arcában is a többé-kevésbé düreres többi arc festői előadásához igazodott a művész, némiképp hasznosítva ebben a Nagy Passió két Mária-arcát is.

5 Nem bizonyítható, hogy a bal háttérben hátrafelé ügető lovas lova Dürer: Akis postalovas-ának (B. 80) lovát módosító leszármazottja, de a még messzebb, a háttérben kivehető lovas alatt düreri példakép, Az össze nem illő pár «Die Liebeswerbung», B 93) háttérbeli lova jelent meg.

6 A düreri átvételek azt bizonyítják, hogy a toruni kép az Apokalipszis kettős kiadása, tehát csak 1498 után készülhetett. A düreri hatáson kívül a mű összetevőinek korábbi rétegét jelentik a Veit Stosstól átvettek. Mária Magdolna profilját Stoss: Krisztus és a házasságtörő nő (P. 7) lapjáról vette a művész,

7 s magát az alakot is igen rokon módon szerepeltette a kompozícióban, amint azt Veit Stoss a krakkói oltár «Levétel a keresztről) jelenetén ábrázolta.

8 A toruni táblán a Magdolna-ikonográfiában szokatlan mozzanat, hogy Magdolna ebben a jelenetben ennyire aktív szerepet kapjon: Nikodemus aszszisztálásával valójában az ő karjaiba eresztik le Krisztus testét.

9 Tanulságos, hogy ehhez az MS mester költői fordulataira jellemző mozzanathoz a krakkói Máriaoltár szolgált előzményül. Magdolna és különösen a létrán álló alak, sőt Nikodemus ruharedői is a nürnbergi mester faragott és cinkbe metszett drapériáinak hatásáról árulkodnak (4L kép). Méginkább feltűnő Krisztus teste, amelynek rajzában, mintá5 Dürer: Krisztus siratása és a Sírbatétel fametszetek (B. 12 és B. 13) — az előbbi Mária arca; később erről mintázta a festő a Kálvária Szt. Jánosának kéztartását Mária vállán, míga másiklap Máriája nyújtotta talán a gondolatot azzal, ahogyan Krisztus kezét, fogja — MS mester Kálváriája Szt. Jánosának mozdulatához, ahogyan Mária elernyedt kezét tartja. "Panofsk y, E. : id. mű. no. 200 (1495 vagy kissé később). 7 M o j z e r M. : id. cikk, 72 ff. — A toruni kép egy további Stoss-példára valló részlete Krisztus bal keze, amely Stoss: Krisztus siratása (13. 2, 1 — II)-lapjának hasonló részletét igen megközelítve variálja. Ugyanennek kisebbített variációja a krakkói Behemkódexben (Krakkó, Biblioteca Jagiellonska), fol. 281 «Az öntomester» balja, — a vele szemben allé) humanista két keze az öntőmester kézmozdulatainak tükörképe. Nagyított reprodukció : Ameisenowa, Z. : Kodexs Baltazára Behema, Warszawa, 1901, 31. repr. — Nem az egyetlen kölcsönzés Stoss művészetéből a Behem-ké)dexben, amelynek másféle példáira másutt részletesen kitérek. 8 Magdolna alakja a toruni képen a krakkói oltár két térdelő Magdolna-figurájának — a «Levétel a keresztről) és a « Krisztus mint kertész megjelenik Magdolnának* — jelenetekből, különösen az utóbbinak festői átfogalmazása. Szembetűnő a térdelő lábra nagy lapos felülettel tapadó ruha, amely jellemzően domborműszerű részlet a toruni képen. A toruni alakkal rokon Magdohia Stoss: Lázár feltámasztása (B. 1, I és II)-metszetén. 9 Magdolnának a Levétel a keresztről és a Krisztus siratása-jeleneteken Krisztus lábánál van a helye, vagy a fejénél és megcsókolhatja a halott Krisztus kezét. Egyelőre nem ismerek olyan példát, amelyen Magdolna — bár «manu velata» — Krisztus holttestét fejénél térdelve átölelje. MS mester ikonográfiájában — az érzelmek expresszív-költői ábrázolása céljából — ilyen különlegesség a Vizitáeión a kézcsókolás egyedülálló módja: Erzsébet baljával Mária könyökét tartja, vagy hogy a hontszentantali (Antol, Csehszlovákia, plébániatemplom) Jézus születésén az újszülött kis Jézus áldó mozdulatra emeli a kezét, vagy a Keresztvitelen (Esztergom, Keresztény Múzeum) Krisztus ülő tartásban esett el, a Kálvárián (ugyanott) a Megváltó a kereszten szembeforduló, fennakadt-szemű halott (itt a festőt Dürer: A fájdalmas Krisztus-rézmetszete (B. 20. inspirálta).