Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)

MOJZER MIKLÓS: MS mester „Levétel a keresztről" képének datálása

MS MESTER „LEVÉTEL A KERESZTRŐL' KÉPÉNEK DATÁLÁSA MS mester eddig ismert nyolc táblaképe közül a Tomiiból származó „Levétel a keresztről" (Varsó, Nemzeti Múzeum) a legkorábbi (35. kép).

1 Datálására egykori, elveszett kerete szolgált írásos alapul. A kereten az eredeti, feltehetően a XVI. században átfestett feliratról átvett 1495-ös évszám volt. A kép stílusa ezt az évszámot bizonyítani látszott, ezért elfogadtam a lengyel művészettörténet egységes álláspontját a datálást illetően, amikor a képet MS mesternek tulajdonítottam.

2 A kép azonban későbbi időben készült, a korai Dürer fametszetek ismeretében. A rajta látható férfi-kezek az Apokalipszis lapjainak kezeit fogalmazzák újra — festményen. A Krisztus testét felfogó Nikodemus bal kezefeje A Babiloni szajha (B. 73) előtt álló hátalak (igen valószínűen az Antikrisztus) jobbjának tükörképes festői felnagyítása (38. kép),

3 Nikodemus jobbja A négy bosszúálló angyal (B. 69) lap baloldali felső angyalának kardot markoló kezét ismétli és ugyanezt a kezet látjuk a létránálló alak jobbjában is (37. kép), míg balja a Szt. János elnyeli a könyvet (B. 70)-ábrázolás szentjének bal keze után örökíttetett meg) (36. kép).

4 1 D o b r z e n i c c k i, T. : Malarstwo tablicowe, katalog zbiorów. Warszawa 1972, 117—120, no. 35 — a lengyel szakirodalom részletes, kivonatos ismertetésével, nr. inw. 184984, «Toruni (?) festő, 1495-ből» — a toruni Szt. János-templomból, egykor a papi Corpus Christi-társaság oltárképe. — Érdemes megjegyezni, bogy a tábla eredetileg nem oltárképnek, hanem epitáfiumnak készült, így mint oltárkép csak másodlagosan kerülhetett liturgikus funkcióba. 2 Az eredeti keretre és a kép új meghatározására vonatkozóan M o j z e r M. : Bulletin du Musée Hongrois des Beaux Arts — A Szépművészeti Múzeum Közleményei, No. 29, I960, 69 — 82. — Továbbra sem kell kételkedni abban, hogy a keret egykori átfestője az 1495-ös évszámot a keret eredeti feliratáról vette át — csak az értelmezésében tévedhetett. Az epitáfiumok az elhalt halálozási évszámát szokták feltüntetni — s az ebben az esetben bizonyára 1495 volt. Az átfestő számára az ábrázoltak érdektelenek lévén, a művészi kvalitása miatt megbecsült kéj) keretén az évszámot a kép megfestésének dátumaként tüntette fel. A «Pins Anno 1495» felirat, tanúsítja, hogy az átfestő számára csak a megfestés évszáma látszott fontosnak — feltehetőleg ezért az évszámot pontosan örökítette meg. Ha pedig az átfestő érdeklődése ilyen művészi- és datálási gondról tanúskodott, talán mást is megörökített volna még az eredeti tel iratból — ha az valamit tartalmazott volna a festő személyére nézve. Eszerint azonban aligha tartalmazott. Az 1495-ös dátum tehát a kép terminus post quem-je. Ez az évszám viszont valószínű támpont: ki lehetet t az a tekintélyes toruni polgár, akinek két fia és egy lánya volt 1495-ben, amely a maga vagy a feleségének a halála éve volt. 3 Magát az Antikrisztus alakját - éppen mint Krisztus igazi földi ellenfelét — láthatóan ebben az értelemben is használta föl MS mester a Kálvária századosának ábrázolásakor, akinek ruhája, részben tartása is innen való. Turbános fejét Pollaiuölo: II Gran Turcometszete nyomán, mig profilját ennek és Dürer: Krisztus megostorozása fametszetének (B. 8) törökje után rajzolta meg. A düreri lap 1497 körül készült (Panofskv, E.: Albrecht Dürer, Princeton, 2. ed. 1948, no. 228). 4 A festő többnyire csak a kézfejek tartását, rajzát vette át példáiból, a kéztartás irányát így 180°-os szögben tetszőlegesen elfordíthatta.