Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 42. (Budapest, 1974)
EMBER ILDIKÓ: Jan van Ossenbeck képei Budapesten
A kompozíciót Laernál feltételezhető előképeihez 24 hasonlítva a diagonális téralakítás, a megvilágítás és a szerepeltetett típusok rokonsága mellett kitűnik az alapvető különbség, hogy míg Bambocciónál az életkép nyers realitása dominál, Ossenbeck az egész jelenetet a «festoien romos» táj lírai hangulatáéba oldja. 25 Ugyanez mondható el a múzeum által 1967-ben vásárolt Itatás című képről, 20 melyet szintén Ossenbeck művének ismertünk fel. (69. kép) A festmény bal oldalán emelkedő, dús növényzettel borított domb oldalában kúttá kiépített forrásnál lovaikat itató férfiak, fején korsót vivő nő, a jobb előtérben pihenő szamár és kutya látható. A középen álló, felnyergelt szürke ló ismét a kép legnagyobb gonddal megfestett, a megvilágítás által is kiemelt alakja. A domb tetejéről kiinduló ívelt kőhíddal a színtér grottaszerű hatást kelt. — A stílus és a festésmód sajátosságaira alapozott feltevésünket megerősítette a bal előtérben levő kövön elhelyezett szignatúra vizsgálata, melyből biztosan kivehetők a stilizált «b» és «k» betűk, s ezek rajza pontosan megfelel a prágai Rudolphinum Állatvásár című Ossenbeck-kópe jelzésének (70. kép). 27 Megjegyezzük, hogy a Liechtenstein kép pendant-ja — a leírás alapján — egy hasonló itatás-jelenet volt. Bár a most bemutatott két festmény formátumban eltér egymástól, kvalitás, festésmód és színezés tekintetében sok köztük a hasonlóság, s valószínű, hogy a mesternek azonos korszakából származnak. A Laer oeuvre-ben két nagyon hasonló kompozíció szolgálhat analógiául az Itatáshoz: a firenzei Pitti Galériában levő Utasok lóval itáliai udvarban 28 és az Uffizziben őrzött Fürdőzés 29 című képek. Előbbihez a tér felépítésének ritmusában, utóbbihoz a táji környezet kialakításában és az ivó ló ábrázolásában kapcsolódik, anélkül, hogy közvetlen motívum-átvételt kellene feltételeznünk. Sokkal pregnánsabban jelentkezik Ossenbeck festésmódjának példaképéhez való közelítése a grenoble-i múzeumban található, jelzett, kisméretű zsánerképén. 30 (71. kép) Összefüggése Laer Ló és lovas grottában 31 című festményével nyilvánvaló, jóllehet itt sincs másolatról szó. Feltételezzük, hogy egészen korai műve a mesternek, közvetlenül az itáliai benyomások alapján, Németalföldre való vissza24 Vadászok visszatérése; 35x45 cm. Firenze, Uffizi. Ltsz.: 1235. Repr.: Hoogewerff, G. J. : I. m. 1933. 2(3. kép. (J a n e c k, A. : I. m. 123; a fenntartással attribuálható művek között tárgyalja.) — Borkimérés városfal tövében; 37x48 cm. Drezda, Képtár. Repr.: u. o. 27. kép. 25 Ezzel kapcsolatban ld.: Gerson megállapítását Laer kedvezőtlen bécsi fogadtatására vonatkozóan. (I. m. 159.) 26 Ltsz.: 67.2; vászon, 93,6 X 73,8 cm. Vétel Vida Ottótól; a leltárban mint Holland festő, XVII. század. — Az Ernst-Múzeum 1935. áprilisi aukcióján mint J. B. Weenix, Katalógus 306. sz. 27 Katalog der Gemälde-Galerie im Künstlerhause Rudolphinum zu Prag. 1889. 173. Ma a prágai Nemzeti Galériában, ltsz. : 0 — 8700. A fényképet a prágai Galériának köszönöm. — A szignatúra vizsgálatát Móré Miklós restaurátor végezte. 28 Ltsz.: 1222; vászon, 74x52 cm. Repr.: La Galleria Palatina nel Palazzo Pitti a Firenze. Firenze, 1966. 223. (J a n e c k, A.: I. m. 107; a biztosan attribuálható művek között tárgyalja.) 29 Ltsz.: 1202; vászon, 61,2x48,8 cm. Repr.: Paesisti, Bamboccianti e Vedutisti nella Roma Seicentesca. Firenze, Palazzo Pitti, 1967. Kiállításkatalógus. 27. sz. X. kép; valamint Hoogewerff, G. J. : I. m. 1933. 25. kép. (Janeck, A.: I. m. 106 - 107; a biztosan attribuálható művek közé sorolja.) — Mindkét kép 1635 — 36-ra datálható. 30 Mezei jelenet; ltsz.: 831; fa, 26x32 cm. — A fényképet a grenoble-i múzeumnak köszönöm. 31 Firenze, Soprintendenza alle Belle Arti; ltsz.: 701 ; vászon, 26x23,4 cm. (A méret bizonyára hibásan közölve, mivel hosszúkás, fekvő formátumú képről van szó.) Repr.: Paesisti, Bamboccianti, . . Kiállításkatalógus. 28. sz. XI. kép. (Janeck, A.: I. m. 99 — 100; a biztosan attribuálható művek közé sorolja.)