Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 42. (Budapest, 1974)

EMBER ILDIKÓ: Jan van Ossenbeck képei Budapesten

térése előtt, vagy közben készült. Zavartalanul követi még Bamboccio merész ecsetjárását és fény-effektusait, a formák lekerekítésére való törekvése azonban már itt is érezhető. Ezzel szemben a feltehetőleg 10— 15 évvel később festett budapesti Itatás tájfelfogása azt is elárulja, hogy amikor a művész Rómában a bamboccio-stílussal ismerkedett, már a következő generáció nagy tájfestő egyéniségei, Jan Asselyn, Jan Both és Nicolas Berchem is itt dolgoztak, akiknek szemlélete meghatározta cl SZ3/ZS. d második felének italianizáló tájkép-stílusát, és Ossenbeck festészetének alakulására is döntően hatott.

32 Budapesten található további képei fokozottan mutatják e stílusváltozás jegyeit. A Zichy gyűjteménnyel jutott a Szépművészeti Múzeum tulajdonába A zsidók kivonulása Egyiptomból című festmény

33 (72. kép), mely a gyűjtemény 1906. és 1923. évi katalógusában

34 is Ossenbeck nevén szerepelt, s amelyről már korábban megállapították, hogy erősen emlékeztet Berchemre.

35 Az eléggé megsötétedett képen feltűnik, hogy a festő inkább az állatalakokra koncentrált, a tér érzékeltetése bizonytalan, a hegyes táji háttér elnagyolt. Az élénkebb színfoltok és a fény-árnyék harmonikus elosztása azonban a rutinos festőre vallanak, akit elárasztottak megrendelésekkel, s könnyen érthető, ha olyan megoldásokat keresett, melyek révén csillogtathatta elsősorban az állatalakok festésében kitűnő képességeit.

36 Ehhez a festményhez közvetlen analógiául a bécsi Kunsthistorisches Museumban levő, nagyobb igényű, jelzett műve szolgálhat (73. kép).

37 Rossz állapota ellenére látható, hogy lényegesen jobb kvalitású a budapesti darabnál, ami azzal a körülménnyel magyarázható, hogy feltehetőleg Lipót Vilmos közvetlen megrendelésére készült. Ossenbeck képeinek ehhez a csoportjához kapcsolható egy budapesti magángyűjteményben levő festmény,

38 melyen különféle állatokkal, szekerekkel, csomagokkal vonuló toprongyos alakok menete látható (74. kép). Az alacsony horizontú tájban átlós irányban elhúzódó kompozíció súlypontját ismét a megvilágítással kiemelt állatalak képezi. A jól ismert kalapos és kendős figurák, valamint a juhok, tehenek és szamarak a szokásos lekerekített, sima formákkal festettek, az árnyékok, a jobb előtérben emelkedő régi fal, valamint a felhős égbolt festésmódja megfelel az eddig elemzett képekének ; a kissé súlyos, barnás tónus szintén jellemző Ossenbeckre. A táji háttér bizonyos ürességét az égő falu gomolygó füstjének eléggé oldott, rutinos megfestésével töltötte ki. Az egész történet kissé szenvtelen, epikus előadása közeli rokonságot éreztet a fent elemzett ószövetségi ábrázolásokkal. Ugyanekkor Ossenbeck igazában mint az idillikus pásztor jelenetek festője nyerte meg közönségét.

39 A budapesti múzeum is őrzi egy tipikus példáját ezeknek az árkádikus hangulatú, dekoratív képeknek, mely szintén az egykori Zichy gyűj32 V. ö.: Gerson, H. : I. m. 104 — 165. és B r i g a n t i, G.:I. m. 185. 33 Ltsz.: 53.454; vászon, 100X 151,5 cm. Ld. P i g 1 e r, A.: Katalog der Galerie Alter Meister Budapest, 1967. 513. 34 Budapest Székesfőváros Gr. Zichy Jenő Miizeumának katalógusa. Budapest, 1923. 105. sz. 35 R ó z s a f f y, D. : Az újonnan megnyílt gr. Zichy Jenő Múzeum. A Műbarát I. 1921. 335. 36 V. ö.: 22, sz jegyzet, — Az állatalakok iránti előszeretetére egyébként Descamps is utal. (I. m. : 389.) 37 Jákob útja Kánaánba; ltsz.: 439; vászon, 128x214 cm. Jelezve balra lent: J. Osse. . . — V. ö.: 17. sz. jegyzet. — A fotót a Kunst historisches Museumnak köszönöm. 3S Harácsolt állatokkal vonuló katonák; vászon, 76 X 107 cm. 39 V. ö. : S a n d r a r t, J. v. : I. m. 198. — Woltmann, A. — Woermann, K.: I. m. III. 844. - Hoogewe r f f, G. J. : I. m. 1933. 259.