Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 42. (Budapest, 1974)
POGÁNY-BALÁS EDITH: Észrevételek Leonardo harcos fejei és Constantinus kolosszális bronzportréjával kapcsolatban
Az összevetések, analógiák, motívumok alapos vizsgálata alapján megmutatkozik, hogy ennél a fejtípusnál is monumentális antik szobor volt az ihlető előkép, mint a párdarabnál, az ifjú fej típusánál. Ezt az előképet Constantinus kolosszális bronzportréjában 3 lehet kimutatni (2(5. kép). Ez az a fej, amely Donatello 4 óta erős hatással volt az olasz reneszánsz művészet monumentalitásának kialakulására, szintén azok közé a kevés számú antik szobor közé tartozik, amelyek az egész középkoron keresztül is láthatók voltak. Lényeges impulzust azonban csak akkor adott a reneszánsz művészet számára, amikor 1471-ben a Laterán mellől átvitték a Capitoliumra. Ez a kolosszális bronz Constantinus fej inspirálta a zord-keserű verocchioi jellegűnek tartott Leonardo rajzokat is és magát a Colleoni fejet is Verocchiónál (28. kép). A Constantinus bronz kolosszus fej profilnézetben (20. kép) összevetve a Leonardo ún. «öreg harcos» fejeivel és az ún. n római jellegű rajzaival és a Colleonival, világosan megmutatkozik előképként (28. kép). A British Museum rajzának a típusa, (27. kép) a lebiggyesztett szájjal, az erősen hangsúlyozott sasorral és az összeráncolt szemöldökkel, körvonalaiban, jellegzetes formáiban teljesen megegyező az előképpel. A ráncok, a bemélyedések ugyanott találhatóak, s amennyiben elmélyít egyes vonásokat, vagy határozott vonalakkal összehúzza — kialakul a Leonardói fejek alaptípusa. A profilos British Múzeumi rajznál (27. kép) a vállára eső félhosszú, hullámos haj rajzolata is teljesen megegyező a bronz Constantinus fejével (20. kép). Ez a rajz melyet a Verocchio-mühely elveszett Dárius reliefjével hoznak kapcsolatba, — s éppen emiatt felismerhetőnek találták mindig a fémes, szoborszerű jelleget rajta, — igen közeli rokonságot mutat az antik bronzfejjel. Vonásról-vonásra, arányaiban is pontosan megegyezik Verocchio Colleoni szobrának fejével. Nem térhetünk itt ki arra a problémára, hogy Leonardo, bár alaptípusában mindig megtartotta ezt a megfogalmazást, kifejezésében és részleteiben rendkívüli változatosságot fejtett ki, s kifejezésében az érzelmek legszélső határáig elment az üvöltő harcos fejeiben, a Colleoni fej viszont megmaradt hajszálpontosan ennél a Leonardo-rajz megfogalmazásánál. Az előkép megállapításánál annak a felmutatása a célunk itt, hogy ilyen szuggesztív erejű fejek ábrázolási megalkotása nem alapulhatott lapos pénzeken, reliefeken, hanem monumentális, plasztikus, jól kidolgozott, erőteljes antik fej szolgáltathatta csak az előképet. Ezt találni meg Constantinus kolosszális bronzportréjában (32. kép). Ebből lehet elvonatkoztatni 3 Constantinus kolosszális bronzportréja. Róma. Palazzo dei Conservatori. H e 1 b i g II. 381. Nr. 1578. — A középkorban a Laterán mellett volt felállítva, hozzá tartozott a kolosszális bronzkéz a glóbusszal együtt és egy bronz LAB. Magister Gregoriusid említette már a 12. században Mirabiliájában : «Ante palatium domini pape duabus marmoreis erecte columpnis.» Két márvány oszlopon voltak felállítva, a Marcus Aurélius szobor közelében. így látható Róma legrégibb alaprajzain, a velencei San Marco Bibliotecaban levőn, így említi Lorenzo Ghiberti Commentárjaiban, s így írta le Giovanni Rucellai is 1450-ben. Valószínűleg mindig Róma-szimbólumként tisztelték. A Capitoliumra való átvitelkor, 1471-ben, mint a IV. Sixtus pápa adományozásának legmonumentálisabb darabját, a régi konzervátori palota utolsó árkádja alatt állították fel a porticus alatt. Szimbólummágiája, karaktere, mint a római Impérium elrmilhatatlanságának jelképe, kiemelkedő helyet biztosított neki az igazságszolgáltatási jelvények között. A római konzervátorok vették át a római népnek adott adományt a pápától. Egymás közelében volt látható a Camillus szoborral és a Tövishúzóval, s ettől kezdve gyakorolt erőteljes hatást a Rómába érkező művészekre. 4 Donatello Gattamelatajához Marcus Aurelius bronz lovasszobra szolgáltatta az előképet, amint az közismert. A fejhez azonban nem a Marcus Aurelius szoborfejét használta fel, hanem az akkor még annak a közelében, a Laterán mellett felállított Constantinus bronzfejet — ahogy az összevetések alapján világosan kimutatható. Donatello padovai munkásságán keresztül tovább ment Mantegnához.
