Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 42. (Budapest, 1974)

POGÁNY-BALÁS EDITH: Észrevételek Leonardo harcos fejei és Constantinus kolosszális bronzportréjával kapcsolatban

ÉSZREVÉTELEK LEONARDO HARCOS FEJEI ÉS CONSTANTINUS KOLOSSZÁLIS BRONZPORTRÉJÁVAL KAPCSOLATBAN Leonardo 1503 után Firenzében készített művein az újabb kutatás Róma városi antik művészettel való közvetlen kapcsolódást lát; bár elsősorban szarkofág reliefekre utalnak, olyan szarkofágreliefekre, amelyek ebben az időben Rómában voltak, az Ara Coeli lépcsőjénél. A kutatás rámutat, hogy ezeket a részleteket rajzokon keresztül is megismerhette, de azok a gyenge körvonalrajzok, mint amilyenek a Codex Escurialensis és Coburgensis-ben levők —mutatnak rá, —nem változtathatták volna meg Leonardo hozzáállását az antik művészethez, ez a változás csak a közvetlen tapasztalat eredménye lehetett.

1 Leonardo, akiről sokáig azt tartották, hogy az antik művészet eredményeit nem tanulmányozta, híres soraival pedig maga is éppen erre utal: «... imitazione délie cose antiche è più laudabile che délie moderne». Leonardo műveinél rámutatnak arra, hogy két típusfej, amely legkorábbi korszakából származik, végig kíséri egész munkásságát. Még verocchioi korszakából származik ez a két fejtípus, egy határozott arcélű férfifej és egy klasszikus szépségű ifjú feje. Tehát abból a korszakából, az 1470-es évek időszakából, mikor a kutatás az antik művészet hatását Firenzében éppen a leggyengébbnek tekinti. Megvolt ugyan a tekintélye és a mintakönyvek, mintalapok, pénzek, gemmákról származó antik motívumok használatosak voltak a műhelyekben, dekoratív célokra használták fel őket, de nem volt már az az eleven ereje, mint korábban. A két típusfej megformáltságában az egyiknél hellenisztikus görög jelleget látnak, de nem konkrét antik inspirációt; a másiknál, az ún. római jellegű fejnél azt vetik fel, hogy egy római császár fej után, talán Galba valamelyik pénze alapján jött létre. A két fejtípus eredetének megállapítása nemcsak jellegében, hanem konkrét előképek vizsgálata alapján is más eredményre kellett, hogy vezessen. Az ún. harcos típusú fejek sorát a londoni British Museum harcos feje nyitja meg Leonardónál, melyet 1470 körűire datálnak (27. kép). Ebbe a sorozatba tartozik korai rajzai közül több windsori rajz, a levélkoszorús imperátor, az Anghiari csatával kapcsolatos budapesti harcos fejek (29. kép),

2 ugyancsak ehhez kapcsolódik egy windsori profil harcos fej (12.599; 34. kép), amelyen egy ifjú profiljának félkörvonala is rajta van. Ugyancsak a harcos fejek sorába utalják az 1510 körüli széjJ profilú windsori 21.556) rajzot, melyet a Trivulzio ábrázolással is összefüggésbe hoztak. Mindezeknél hangsúlyozzák az antik jelleget, a római császár-portrék karakterének jellegét. 1 Clark: Leonardo and the Antique. Lenardo's Legacy An International Symposium, ed. C. 1). O'Malley, Berkeley, Los Angeles, 1

909. 12. 2 Leonardo da Vinci: Harcos fejek. A «Fekete fejek». 12G X 18(5 nun, Szépművészeti Múzeum. Ltsz. 1 775. Írod.: Vayer L.: A rajzművészet mesterei. Budapest, 1957. 20.