Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 42. (Budapest, 1974)

G. AGGHÁZY MÁRIA: Újabb adatok négy szobormű témaválasztásához

tásba véve, hogy éppen Spanyolország és a velencei Fondaco dei Mori azok a helyek, ahol a szaracén Palamède emléke régtől fogva soká élhetett, tehát ő is kísérhette az imádott királynét a páros kilovaglásban. * Második darabunk, amivel kapcsolatban új mondanivalónk lehet, egy kútkáva. Balogh Jolán ennek is sok szempontra kiterjedő ismertetését elvégezte.

15 Ikonográfiája, annak pontos eredete, meghatározása sokkal egyértelműbb, nem ad annyi variációs lehetőséget, mint előbbi műtárgyunk, mégis módosítja talán keletkezése helyének meghatározását. (19, 21. kép.) Híres részlete Chrestien de Troyes (működött 1160—90 között) L'Erec et Enide-]ének (éd. M. Roques, Paris. 1952.) a Joie de la cour-ra (Gioia délia Corte) vonatkozó sorai. Számunkra most itt nem a részlet eredetének kérdése a fontos, sem a motívum származása : Bran utazása a legrégibb ír «imrama»-ból, ami a szerelem szigete,

16 hiszen Eszakolaszországban ez is a jóval későbbi francia költészet révén lett ismert. Az 1989-2000 és 2002-2005-ös sorok: «Puceles carolent et dancent, Trestuit de joie feire tancent. N'est riens qui puisse feire Et euer d'ome a leesce treire, Qui ne fust as noces le jor. Sonent timbre, sonent tabor, Muses, estives et frestel, Et buisines et chalemel

... . . . N'i ot guichet ne porte close. Les issues et les antrees Furent totes abandonees ; N'an fu tornez povrez ne riches.» Lehetetlen itt rá nem ismerni a «carola»-ra, a körtáncra, ami a mi kutunkon valósul meg teljes térbeliségében. Olyan közös öröm ez, amiből senki sem záródik ki, mindenki a központban érezheti magát. Nem önmaguk élvezetére gondolnak az egyes résztvevők, hanem mások örömére és szórakoztatására s ezáltal mindenki boldogsága teljesül.

17 Igen népszerű lett ez a téma később is, de nemcsak Velencében és Venetoban, hanem különösen a déltiroli várakban : Lichtenberg XIV. század vége, Runkelstein — Roncolo 1385—91 között, (20. kép). Lombardiában keletkezett egy kép Zavattari modorában a XV. század első feléből, Párizs magánygyűjteményben és már egy évszázaddal korábban, 1340 körül: Siena, Palazzo Publico, Ambrogio Lorenzetti-től, bár ezen csak lányok körtánca látható.

18 A budapesti kútkáva legEl téma iconografieo del salvaje. Archivo Espanol de Arte. Madrid. XXI. 1948. pp. 81-99. 15 B a 1 o g h, J. : I. m. 1 /b. p. 7. 16 M a r a n i n i, L. : l'ersonaggi e immagini nell

'opera di Chrétien de Troyes. Varese — Milano, 1966. pp. 29 et ss. 17 u. o. L'Erec et Enide idézett részlete is. 18 Marie, R. van: Iconographie de l'art profane. I. La vie quotidienne. La Haye. 1931. p. 82. Fig. 68., p. 88. Fig. 73, 74. - R e i t z e n s t e i n, A. Freiherr v. : Rittertum und Ritterschaft. Nürnberg, Í972. Fig. 93.