Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

Könyvszemle

Moj zer Miklós: Torony, kupola, kolonnád. (Művészettörténeti Füzetek I.) Budapest, 1971. Akadémiai Kiadó. 78 oldal, 41 kép, angol kivonattal. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportja sorozatának ez első kötete nem szorosan vett építészettörténeti munka, hanem az első építészet-ikonológiai kísérlet a hazai szakirodalomban. Három építészeti forma megjelenését vizsgálja meg a magyar építészettörténetben. A torony, a kupola és a kolonnád elsősorban nem funkcionális építészeti elem, hanem egy szimbolikus tartalom hordozója és kifejezője, célja elsősorban a reprezentáció. Elterjedésüket vizsgálja meg a szerző az egyházi és a világi építészetben, utalva középkori eredetükre, kiemelve elterjedésüket a XVIII. században és továbbélésüket a népművészetben. A szerző nem törekedett érj emlékek vagy új adatok közlésére, hanem az építészeti formák tartalmának újfajta vizsgálatát kísérelte meg. (M o j z e r, Miklós): The Warschaw Collection. Los Angeles, California. Budapest, 1971. Corvina Kiadó (a gyűjtő kiadásában). 132 oldal, 80 kép, G színes tábla. Egy nemrég létrejött amerikai magángyűjtemény tudományos katalógusa a Szépművészeti Múzeum munkatársának munkája. A kötetben 132 festmény meghatározását és tudományos feldolgozását közli a szerző. A katalógusban meghatározott festmények közül kiemelkedik a XVI. századi francia Venus és Arnor, H. Goltzius, G. Pagani, Otto van Veen, A. van Dyck műve. Egy eddig ismeretlen magángyűjtemény darabjai így a nemzetközi szakirodalom számára hozzáférhetőkké váltak. •Sánd y Erika: Van Dyck. Budapest, 1970. Corvina Kiadó. 31 oldal, 54 kép, 0 színes tábla. Mravik László: Giorgione. Budapest, 1971. Corvina Kiadó. 29 oldal, 53 kép, G színes tábla. S z i g e t h i Agnes: Georges de la Tour. Budapest, 1971. Corvina Kiadó, 32 oldal 54 kép, b színes tábla. Ember Ildikó: Tiepolo. Budapest, 1971. Corvina Kiadó. 27 óiddal, 52 kép, •6 színes tábla. A magyar nyelvű tudományos-ismeretterjesztő könyvkiadás egyik legnépszerűbb sorozatában, a Művészet Kiskönyvtáraban továbbra is jelentős helyet kapnak a méizeum munkatársai kismonográfiái. Az európai művészettörténet nagymestereiről megjelent írásaik valójában a fenti mesterekről az első magyarul kiadott monográfiák. A kötetek bevezetői röviden összefoglalják a biográfia és a munkásság legfontosabb állomásait, majd rövid értékelést adnak és elhelyezik a megfelelő művészettörténeti korszakban. A kötetekben természetesen helyet kapnak a bemutatott mesterek Budapesten őrzött művei is. Rövid bibliográfia ad további útmutatást az érdeklődők számára. Pataky Dénes: Farkas István (A Művészet Kiskönyvtára.) Budapest, 1970. Corvina Kiadó. 20 oldal, 54 kép, G színes tábla. Farkas István (szül. Budapest 1877 — megh. Auschwitz 1944) a modern magyar festészet egyik legérdekesebb és eddig kevéssé méltatott alakja. Festészetét a lírai naturalizmus és a szürrealizmus sajátos összhangja jellemzi. 1925 — 32 között Párizsban élt, képeinek francia kiadásához André Salmon írt verseket. Életművének értékelése későn érkezett. Ez a kis monográfia az első, amelyik most széles körben ismerteti meg a tragikusan elpusztult festő művészetét.