Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

Könyvszemle

a külföldi kutatás szániára is. Egyben jelentős lépés az egész gyűjtemény anyagának szakkatalógus formájában való feldolgozása terén is. K. V. Garas Klára: Régi Képtár. Remekművek a Szépművészeti Múzeumban. Budapest, 1970. Corvina Kiadó. 21 oldal, 60 színes tábla. (Megjelent magyar, angol, francia és olasz nyelven.) A budapesti Szépművészeti Múzeum nemzetközi viszonylatban is rangos képtárának anyagából készült újabb válogatás is a képes albumok iránti folyamatos érdeklődésről taniiskodik. »101 sikerült reprodukcióival és a múzeum főigazgatójának rövid bevezetőjével méltán hivatott arra, hogy széles körben ismertesse meg a képtár remekműveit. A bevezetőben tömören összefoglalt gyűjtemény-történet a szakember számára is útmutatást adhat. A szerző röviden jellemzi a bemutatott műveket, a szövegrészt rövid katalógusrész kíséri. Ebben az új válogatásban nemcsak a Régi Képtár méltán világhírű darabjai kaptak helyet, mint 4 Greeo vagy 2 Raffaello kép, hanem néhány kevésbé ismert és az állandó kiállításon helyhiány miatt nem szereplő darab is (V. Campi, S. Ricci). Gerszi Teréz: Bruegel és századának németalföldi festészete. Budapest, 1970. Corvina Kiadó. 33 oldal, 48 színes tábla. Urbach Zsuzsa: Korai németalföldi táblaképek. Budapest, 1971. Corvina Kiadó. 25 oldal, 48 színes tábla. Végh János: XVI. századi német táblaképek. Budapest, 1972. Corvina Kiadó. 37 oldal, 48 színes tábla. (Mindhárom kötet magyar, angol, francia, német és orosz nyelven jelent meg.) A Szépművészeti Múzeum képtárát korszakonként, illetve műfajonként bemutató könyvsorozat jelentős kötetekkel gyarapodott. A 48 képtáblát kísérő képleírások, elemzések módot adnak a szerzőknek néhány újabb tudományos eredmény közlésére is. Gerszi könyve Barend van Orleytől R. Savery-ig vázolja fel a németalföldi festészet panorámáját, a közölt anyag jellege folytán pl. módot találva a romanizmus részletesebb elemzésére is. A budapesti Bruegel kép hét részletfelvételének közlése a kutató figyelmét is felhívja erre a még mindig kevéssé ismert remekműre. M. van Heemskerck, J. Hemessen A. Mor, B. Spranger, Jan Brueghel, A. Govaerts műveinek közlése is bizonyítja, hogy e korszak legnagyobb mesterei milyen jól vannak képviselve magyar gyűjteményekben. A szerző néhány új megfigyeléssel gazdagítja a közölt képek irodalmát, így pl. A. Mor portré eredetiként való elfogadása, vagy W. v. Nieulandt képének pontos ikonográfiái meghatározásával. Urbach kötete a Szépművészeti Múzeum, illetve az esztergomi Keresztény Múzeum számban ugyan csekély, de jelentőségében kiemelkedő gyűjteményrészével foglalkozik, a korai németalföldi festészet Petrus Christustól J. v. Cleve ill. H.met de Bles művészetéig terjedő korszakával. Néhány kiemelkedő emlék, mint a problematikus, egy elveszett eycki kompozíciót őrző Keresztvitel, Gerard David, Mending, M. Sittow, C. de Coter mellett különösen jelentős a magyarországi gyűjtemények korai holland anyaga, így három táblakép a XV. század végéről vagy H. Bosch egy képének korai vászonmásolata. A kötetben néhány eddig még nem közölt kép is helyet kapott, de az ismert festmények részletképeinek közlése is hozzásegítheti a kutatást a mesterek, ül. műhelyek pontosabb meghatározásához. A kötet előkészítése a magyar gyűjteményekben levő anyagnak egy Corpus-kötetben való közzétételéhez. Végh kötete a német reneszánsz képekben gazdag budapesti és esztergomi képtárakból ad válogatást. Dürer vitatott képmásán kívül Altdorfer, Baldung,