Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

Könyvszemle

KÖNYVSZEMLE Cí e r s z i, Teréz: Netherlandish Drawings in the Budapest Museum. SixteenthCentury Drawings. I-II. Van Gendt & Co, Amsterdam, 1971 (New York: Abner Schräm). Szövegkötet: 117 oldal, táblakötet: 32b oldal. A Szépművészeti Múzeum egyik legjelentősebb gyűjteménye a Grafikai Osztály rajzanyaga, mely több mint 7 és félezer lapból áll. Alapját az Esterházygyűjtemény rajzanyaga jelentette, melyet 1870-ben vásárlás útján szerzett meg a magyar állam. Ehhez az anyaghoz csatlakozott 1901-ben Delhaes István, 1914ben br. Podmaniczky László, majd 1935-ben Majovszky Pál hagyatéka. Az anyag vásárlások és egyes ajándékozások útján gyarapodott tovább. A művek legnagyobb része az olasz, német, németalföldi és francia iskolák körébe tartozik. Az olasz iskolához tartozó lapok száma a legmagasabb, de igen jelentősek a németalföldi rajzok is. Az időszaki kiállítási katalógusokon kívül eddig csak a gyűjtemény kiemelkedő darabjairól vagy bizonyos szempontok szerint összeválogatott csoportjairól készültek magyar és idegen nyelvű publikációk. (Vayer Lajos: A rajzművészet mesterei. A Szépművészeti Múzeum régi külföldi rajzgyűjteniényének legszebb lapjai. Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1957; bővített második kiadás Corvina 1972; Pataky Dénes: A rajzművészet mesterei. A XIX. és XX. század. A Szépművészeti Múzeum modern külföldi rajzgyűjteményének legszebb lapjai. Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1958; Fenyő, Iván: North Italian Drawings from the Collection of the Budapest Museum of Fine Arts. Corvina, Budapest, 1965.) Bár az egyes iskolák századok szerinti feldolgozása folyamatban van, Gerszi érdeme, hogy szakkatalógus formájában elsőnek a XVI. századi németalföldi rajzanyag került most publikálásra. A néhány XV. századi rajzzal együtt összesen 319 darab szerepel a katalógus szövegrészében. A táblakötetben azonban 331 kép található, ugyanis reprodukálásra került egyes lapok versója is, viszont más, kevésbé fontos, másolatként készült rajzok képét non közli. A szövegkötet a szakkatalógus megszokott szabályai szerint közli a művészre és rajzra vonatkozó legfontosabb adatokat. Tehát: a művész nevét, születési, halálozási idejét és helyét; a rajz címét, technikáját, méreteit, a művész szignatúráját vagy más feliratot; a vízjel Briquet számát vagy ha ott nem szerepel, a papíron látható vízjel rajzát a kötet végén. Az adatokat kiegészíti a proveniencia és leltári szám, majd a legfontosabb említéseket felsoroló bibliográfiát követően a lap részletes tárgyalása, analógiákkal megerősített meghatározása vagy ikonográfiái magyarázata. A szerző mindenütt hivatkozik a Hoffmann Edith által készített cédulakatalógus adataira és kiváló németalföldi rajzkutatók szóbeli vagy levélbeli véleménynyilvánítására. E kiadvány XVI. századi németalföldi rajzainak első tudományos feldolgozása, mely teljes terjedelmében hozzáférhetővé teszi gyűjteményünk e csoportját