Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

PASSUTH KRISZTINA: Kurt Schwitters, Théo van Doesburg és a Bauhaus

kább sikerült Moholy Nagynak. Michel Seuphor véleménye szerint: amikor Moholy Nagy átvette a Bauhaus irányítását, ő megpróbálta Van Doesburg eszméit bevezetni és hivatalossá tenni.

41 Ez az állítás persze így nem állja meg a helyét — mivel Moholy Nagy nem anynyira Doesburg, mint sokkal inkább az orosz konstruktivisták felfogását képviselte. Ugyanebben az időszakban, pontosan 1922 októberében történt meg ugyanis az orosz művészet nagy betörése az európai vérkeringésbe. Ekkor rendezték Berlinben, a Galerie van Diemen-ben a nagy orosz-szovjet kiállítást, amelyen különböző áramlatok és művészek szerepeltek, a kortársakra viszont a legnagyobb hatást az orosz konstruktivisták tették. Moholy Nagy, akinek művészetében már régebben is megfogant El Lissitzky útmutatása, most egyértelműen az orosz konstruktivizmus képviselőjévé vált, a Bauhausban így is könyvelték el. 1922 ősze tehát mindenképpen fordulópont az avantgárdé művészet történetében — az expresszionizmus véglegesen kiszorul nemcsak a Sturm-ból, hanem utolsó fellegvárából, a Bauhausból is. Ugyanígy önként adja át a helyét a dada is új áramlatoknak : a konstruktív geometrikus stílusnak és Párizsban a szürrealizmusnak, valamint az oroszok úgynevezett «gépművészeté»-nek. Ilyen módon a geometrikus absztrakció változatai — a holland De Stijl, az orosz szuprematizmus és konstruktivizmus maradnak a felszínen, hogy egymást kiegészítve, egymás ellentéteiként alkossák meg a maguk módján az új társadalom új művészetéről szőtt utópiákat. PASSUTH KRISZTINA Léveques, J. - J.: An interview with Michel Seuphor. Cimaise, 1971. Jan., IVA